“Augusztustól pokollá válik az életem” – szabolcsi küzdelmek a parlagfű-allergiával

Megosztás

Virágzik a parlagfű, napról napra több pollen kerül a levegőbe. A problémát tekintve Magyarország az egyik legérintettebb ország Európában, hiszen 1,5–2,5 millió fő szenved a szénanáthától, ez pedig a lakosság 15–25 százalékát teszi ki. Kevesen tudják, hogy egy növény egy szezon alatt akár nyolcmilliárd pollenszemet is kibocsáthat, amelyet ha megszorzunk az egyedszámmal, óriási értéket kapunk. A Szabolcs24 a megyében érintett betegektől kérte, hogy meséljenek nyár végi küzdelmeikről.

Az Európai Unióban az átlagos előfordulási arány parlagfű-allergiára nagyjából 5–10%, míg Magyarországon ennek két-háromszorosa. A skandináv országokban, a Benelux-államokban és Angliában a legjobb a helyzet – itt a becsült fertőzöttség 1 és 3 százalék között alakul. A hozzánk közel fekvő Romániában viszont már 9,3 százalék az arány.

Egyes becslések szerint 2030-ra akár 77 millió embert is érinthet a szénanátha Európában, ha nem történik hatékony növényirtás és prevenció. A helyzet hazai súlyosságát jelzi, hogy a ParlagfűPollen No Egyesület elnöke szerint a magyar emberek évente 40–50 milliárd (!) forintot költenek allergiagyógyszerekre, és az orvosi ellátás további legalább ugyanekkora összeget visz el. Ez bődületesen nagy szám. További hiteles adatok szerint a parlagfű-pollenkárok a gazdaság számára évente 400–500 milliárd forint veszteséget jelenthetnek.

Fontos a megelőzés. A kötelező védekezés alapját a növényvédelmi törvény (2000. évi XXXV. törvény 5. §) adja, amely kimondja, hogy a földhasználó köteles a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni június 30-tól folyamatosan. Aki ezt elmulasztja, növényvédelmi bírságra számíthat, amelynek mértéke minimum 15 000 Ft, de akár több millió forintig is terjedhet (a terület és a fertőzöttség függvényében).

A jogszabályi háttér tehát adott, mégis évről évre növekszik a fertőzött magyarországi területek aránya.

Kollégáink szabolcs-szatmár-beregi allergiásokat kérdeztek arról, ők miben látják a dolog rákfenéjét és hogyan igyekeznek minél kevesebb szenvedéssel megúszni a problémát.

A mátészalkai Lili középiskolás, és ötödik éve küzd parlagfűallergiával.

– Mindig augusztusban válik pokollá az életem. Még a gyógyszerszedés mellett is állandóan viszket a szemem, ha sok a pollen a levegőben, rettentő sokat tüsszögök. A pollenek mindenhol ott vannak, naponta kell hajat mosnom, minden ruhát egy pár óra után már rakni kell a mosógépbe. Az ágyneműket is szinte hetente mossa anya, mert ha nem tenné, aludni sem tudnék. Állandóan viszket a bőröm, és prüszkölök még az ágyban is. A legnagyobb probléma az, hogy hiába védekezik a gazdák nagy része, valamint a polgárok és az önkormányzat, legtöbbször csak kaszálnak, viszont a hatásos megoldás az lenne, ha gyökerestől tépnék ki a növényt. Ez azonban Magyarországon nem működik – panaszkodott Lili.

Dániel Vaján él, ott, ahol a vajai őstó kiszáradt. Már a harmincas éveiben jár, gyermekkora óta allergiás. Elmondása szerint a tápanyaggal teli talajon egyre inkább megjelenik a parlagfű.

– Én sokáig nem szedtem gyógyszert. Egyesek azt mondták, ne éljek vele, mert álmosít, és káros a szervezetemre. Próbálkoztam is interneten hirdetett praktikákkal. Először parlagfüvet fogyasztottam – de ebbe majdnem belehaltam, be kell valljam. Utána jött a következő okosság, hogy igyak olyan kecsketejet, ami parlagfüvet evett. Ezt is megpróbáltam, talán volt is értelme valamennyire, de így utólag hajlok rá, hogy csak azért éreztem javulást, mert hittem benne.

Mostanra odáig jutottam, hogy allergiaszezonban nehezen lélegzem, sípolva veszem sokszor a levegőt. Már asztmás rohamaim is vannak. Azt tanácsolom, ne vegye az allergiát senki félvállról

– mesélte lapunknak Dániel.

A nyíregyházi Marianna is próbál tudatosan együtt élni a betegségével.

– Már a legelején megtanultam, hogy ne nyúljak szememhez, orromhoz, különösen ha erősödnek a tünetek. A kezünk minden bizonnyal szennyezett, és így valóban könnyebben bejuthatnak a vírusok a szervezetünkbe. Ugyanakkor az is kiderült számomra, hogy az allergiás beteg szervezete, immunrendszere ilyenkor sem lesz fogékonyabb a fertőzésre. Egy terápiásan nem jól kontrollált allergiás asztmás beteg a kifejezett gyulladás miatt valóban jobban ki lehet téve a fertőzéseknek is, de ha irányítani tudjuk a betegségünket, az egyébként enyhe szénanáthás nem lesz erősebben kitéve a fertőzéseknek – tette hozzá a hölgy.

Bárhogy is: a parlagfű-allergia nemcsak az érintettek mindennapjait keseríti meg, hanem komoly egészségügyi és gazdasági terheket is ró Magyarországra. Hatékony védekezéssel, tudatos fellépéssel és közös felelősségvállalással azonban csökkenthető a probléma súlyossága. Csupán az a kérdés, a törvények végrehajtásáért felelős szervezetek mennyire hatékonyan végzik a munkájukat.

Kapcsolódó cikkek