Parlamenti vita nélkül, 112 igen, 25 ellenszavazattal a kormánypárt többségével újra meghosszabbították a rendkívüli jogrendet és a veszélyhelyzeti rendeleteket, így azok most január 1-jéig tartanak majd.
A kormány a járvány alatt időről időre meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, legutóbb ezt épp májusban tették meg. Bár a kérdést rendre az Országgyűlés elé viszik, valójában ehhez az ellenzék nem kell, a veszélyhelyzetet az Alaptörvény szerint a kormány rendeli el és szünteti meg, ehhez nincs is szüksége a parlamentre.
Az ellenzék már az utóbbi két alkalommal sem szavazta meg a meghosszabbítást. Szerintük ugyanis a kormány ebben az időszakban visszaélt a hatalmával, és példaként említették az egyetemek alapítványokba szervezését.
A veszélyhelyzet arra adja meg a lehetőséget a kormánynak, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsan reagáljon. Az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.
A katasztrófavédelmi törvény foglalkozik részletesebben azzal, jellemzően milyen területeken hoznak rendkívüli intézkedéseket (pl. járműforgalom, közterületi tartózkodás, gyülekezés korlátozása, kitelepítés), de tulajdonképpen az a helyzet, hogy a mozgástér nagyon nagy: a kormány szinte bármit megléphet, amiről úgy látja, hogy fontos a vírus elleni védekezéshez, és meg is tudja indokolni, miért az.