Élelmiszer-drágulás, pénzromlás, hó végén már kihagyott nagy bevásárlás – hiába mondja a KSH, hogy 8,5 százalék az infláció, sokan érzik úgy, hogy ennél sokkal durvábban drágul minden. Már az év elején is jöttek hírek arról, hogy bizonyos termékek ára el fog szállni, akkor ez ellen a kormány az árstop bevezetésével próbált küzdeni. Azóta ráadásul kitört a háború az Európa éléskamrájának tartott Ukrajnában, ami csak rátesz egy lapáttal mindezekre.
A Telex év elején jelentetett meg egy cikket, amiben összehasonlította, hogy mennyibe kerül ugyanaz a termék egy olasz és egy magyar Lidlben. Akkor az jött ki, hogy a telexes vásárlói kosár 30 százalékkal drágább kint, mint Magyarországon, de a fizetések miatt azért mégis jobban járnak az olaszok. Most ismét elmentek bevásárolni.
A legutóbbi cikkhez december 13-án, a mostanihoz május 4-én vették fel az árakat, a két mintavétel között tehát kevesebb mint 5 hónap telt el. A poszt-Covid gazdasági problémák és a begyűrűző infláció mellett viszont azóta a háború is hatással volt az árakra, így nem csoda, hogy 39 termék közül mindössze hét nem drágult, igaz, ebből négy olyan van, amit érint a február elsején bevezetett árstop. A KSH számításai szerint 13%-kal drágultak az élelmiszerek, a Telex bevásárlásakor viszont…
Zöldség-gyümölcs (hagyma 52, paradicsom 50, szőlő 50 százalék);
Húsok (sertéskaraj 45, lazac 34 százalék);
Késztermékek (WC-papír 47, spagetti 40 százalék);
Kenyér 33 százalék.
De ezeken kívül is szinte mindennek nőtt az ára, a 32 dráguló termék viszonylag egyenletesen oszlik el az 1 és az 52 százalékos árnövekedés között. Érdekes kérdés, hogy a különböző árukategóriákon belül miért lehet ilyen nagy eltérés a drágulások mértékében. Miért nem nőtt például az alma ára, amikor a szőlő 50 százalékkal drágult? Ugyanígy: miért nőtt a répa ára csak 3 százalékkal, amikor a hagyma és a paradicsom 50 százalék körül drágult?
A Telex által összeválogatott 24 termék december közepén összesen 16 274 forintba került, most viszont már 19 460 forintot kellene fizetni ezért a kosárért. Ez 19,6 százalékos növekedés, azaz kijelenthetjük, hogy öt hónapon belül megközelítőleg húsz százalékkal drágult a vásárlói kosarunk.
Hiába ír tehát a KSH 8,5 százalékos inflációról, és hiába jelentik, hogy egy év alatt 13 százalékkal drágultak az élelmiszerek…
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Most értékes nyereményeket is begyűjthet!
