A Szuverenitásvédelmi Hivatal már a független sajtót is támadja

Megosztás

Az év elején felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) nemrégiben közzétett egy átfogó médiaelemzést az orosz-ukrán háború magyar médiában való megjelenítéséről. Az anyagban több független sajtóterméket bírálnak. Kérdés, hogy az orosz mintára született szervezet mikor megy durvábban is neki a hazai független sajtónak. Putyin Oroszországában – ahová Orbán Viktor ma látogatott el – ez már megtörtént.

Az elemzés szerint két fő narratíva uralkodik a témában: az egyik a „nyugati háborúpárti erők által hangoztatott”, a másik pedig az „orosz állami narratíva”. Érdekes módon a magyar kormány álláspontját nem kezelik külön narratívaként, csupán röviden megemlítik, hogy az békepárti, és szemben áll mind a nyugati, mind az orosz háborús retorikával.

Az SZVH elemzése szerint a nyugati narratíva célja, hogy a magyar közvéleményt a háborúpárti célokkal való azonosulásra bírja. Ennek alátámasztására számos független sajtóterméket vizsgáltak, köztük a Telexet, a 444-et, a HVG-t és az RTL-t. Az általuk „nyugati háborúpártinak” tartott cikkeket hét oldalon keresztül listázzák, melyeknek jelentős része véleménycikk, háborús tudósítás, közvélemény-kutatások eredményeinek bemutatása vagy interjú.

Az orosz narratívát ezzel szemben főként a Magyar Jelen és az Orosz hírek című médiumok terjesztik az elemzés szerint, bár erre jóval kevesebb, mindössze két oldalnyi példát találtak. Az SZVH állítása szerint mindkét narratíva közös vonása, hogy az eszkalációt és az egyik fél győzelmét próbálja Magyarország számára kedvezőnek beállítani.

A nyugati narratíva terjesztői az elemzés alapján azt sugallják, hogy Magyarországnak fegyvert és katonákat kellene küldenie, miközben azt állítják, hogy nincs valós világháborús fenyegetés. Az oroszpárti narratíva ezzel szemben azt terjeszti, hogy Ukrajnában népirtás folyik az orosz kisebbség ellen, az ukránok nácik, valamint hogy Ukrajnában biofegyvereket fejlesztenek, és Oroszország csupán védekező háborút folytat.

Az elemzés módszertana kérdéseket vet fel, mivel nem derül ki belőle, milyen szempontok alapján választották ki a vizsgált sajtótermékeket.

Feltűnő hiányosság például, hogy kimaradt az elemzésből a folyamatosan világháborúval riogató Origo, a közmédia, vagy a KESMA-lapok, annak ellenére, hogy ezek rendszeresen szemléztek orosz propagandaoldalakat.

Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásakor a kormány ígéretet tett arra, hogy nem a független sajtó támadása a cél, hanem a külföldről finanszírozott szervezetek működésének feltárása, az egyik első lépésük mégis az volt, hogy vizsgálatot indítottak az Átlátszó független oknyomozó portál ellen.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal egyébként nemrégiben eljárást indított az Átlátszóval rendszeresen együttműködő Transparency International Magyarország (TI) ellen. A hivatal júniusban értesítette a TI-t, hogy átfogó vizsgálatot kezdeményez tevékenységükkel kapcsolatban, azzal az indokkal, hogy a szervezet külföldi támogatásokat felhasználva próbálja befolyásolni a választói akaratot. Az SZVH 62 kérdést tett fel a TI-nak, amelyek megválaszolására 30 napot adott. A TI úgy véli, nem véletlen, hogy elsőként kerültek a hivatal célkeresztjébe. Korrupcióellenes civil szervezetként úgy gondolják, hogy munkájuk és puszta létezésük is fenyegetést jelent az Orbán-kormány számára, amelyet az Európai Unió legkorruptabb kormányzataként jellemeznek.

Érdekesség, hogy bár a hivatal még csak néhány hónapja működik, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) máris eljárást indított ellene, mert nem tett eleget az adatszolgáltatási és átláthatósági kötelezettségeinek. Konkrétan nem tette közzé az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseit, támogatásait vagy kifizetéseit. Eredetileg nem is lett volna hol, mivel honlapjuk sem volt, elérhetőségük sem, és nem volt információ a munkatársairól sem. Csak több hónap elteltével, miután a 24.hu megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalt (NAIH) az átláthatóság hiánya miatt, indította el a Szuverenitásvédelmi Hivatal a saját honlapját.

Az azóta elkészül honlapon közzétett adatokból kiderült, hogy a hivatal két elnökhelyettese Berzi Gergely és Szablics János. 2024-ben a hivatal költségvetési támogatása 2 milliárd 455 millió forint lesz. 2024 márciusának végén 26 alkalmazottja volt a hivatalnak, akik közül az egyik vezető 7,7 millió forintot, a többi 25 foglalkoztatott pedig összesen 34,3 millió forintot kapott fizetésként.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a tavaly év végén elfogadott szuverenitásvédelmi törvény hozta létre, amely miatt azóta uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.

A hivatal élére januárban Novák Katalin akkori köztársasági elnök Lánczi Tamást nevezte ki, aki korábban a Figyelő főszerkesztőjeként vált ismertté, amikor a lap egy vitatott “Soros-listát” tett közzé, amelyen civilek, politikusok, újságírók és aktivisták szerepeltek.

Kapcsolódó cikkek