A péntek délután sokak számára a hétvége kezdetét, a munka utáni felszabadulást jelenti. Csak nem annak a fiatal kormánytisztviselőnek, aki most mindkét kezét elveszítve fekszik az Észak-Pesti Centrumkórházban, miután egy éles kézigránát robbant fel a kezében a honvédség újdörögdi gyakorlóterén.
A baleset körülményeiről Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója tartott sajtótájékoztatót szombaton. Elmondása szerint a fiatal nő “éles kézigránáttal végrehajtott dobógyakorlat során” szenvedett súlyos sérüléseket, amelyek egyik oldalon a csukló, a másik oldalon az alkar elvesztésével jártak, nem beszélve a többszörös repesz-, lágyrész- és arcsérülésekről.
A helyzet abszurditását jelzi, hogy egy olyan gyakorlaton, ahol civil kormánytisztviselők “önkéntesen és saját felelősségre” vettek részt, valaki úgy gondolta, jó ötlet lesz éles, valódi robbanótöltettel ellátott kézigránátokat használni. Mintha csak egy hétvégi csapatépítő tréningen lennénk, ahol a megszokott kötélhúzás és bizalomjáték helyett idén a katonásdit választották – csak éppen valódi fegyverekkel.
A kiképző katona – aki maga is megsérült, többszörös lágyrész sérülést és csonttörést szenvedett – talán elmulasztotta felhívni a figyelmet arra az apróságra, hogy egy rosszul dobott kézigránát nemcsak a célt tévesztheti el, hanem végtagokat is.
A honvédség azonnal felfüggesztette a kormányzati tisztviselők részére szervezett felkészítést, ami kétségtelenül bölcs döntés. Kár, hogy ezt nem a program tervezésekor tették meg.
Somogyi vezérőrnagy arra kérte a nyilvánosságot és a politikai vezetőket, hogy “a balesetben érintett sérültek és hozzátartozóik iránti tisztelettel tartózkodjanak a baleset körülményeinek további nyilvános elemzésétől”. Ez természetesen érthető kérés, bár felvetődik a kérdés: vajon a tragédia előtt ki elemezte alaposan annak körülményeit, hogy civilek, akiknek feltehetően minimális tapasztalatuk sincs a haditechnika kezelésében, éles robbanóeszközökkel gyakorlatozzanak?
A HM közleménye szerint “a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium együttérez a sérültekkel, minden szükséges támogatást megad nekik”. A fiatal nő számára, aki mindkét kezét elvesztette, ez vajmi kevés vigaszt jelenthet – ahogy az is, hogy az eset körülményeinek vizsgálata “megkezdődött”. Csak remélni lehet, hogy a felelősség kérdése nem veszik el a bürokrácia útvesztőiben, és a jövőben a “saját felelősségre” aláírt nyilatkozatok mellett valaki a biztonságra is nagyobb figyelmet fordít.
Képünk illusztráció, forrása: Pixabay