Idén október 27-én megnyitották a forgalom előtt az M49-es gyorsforgalmi út első, 28,2 kilométeres szakaszát. Az M3-as autópályától Ököritófülpösig vezető, kétszer két sávos út 138 milliárd forintból készült el. Négy különszintű csomópont, öt körforgalmi csomópont és 22 műtárgy épült, elkészült a 3,3 kilométeres győrteleki elkerülő is.
Az M49 története viszont jóval korábban kezdődött. Már a 2005 decemberében elfogadott törvényben szerepelt az előkészítendő gyorsforgalmi utak között, M3-as autópálya-Mátészalka-Csenger-országhatár nyomvonallal. 2006-ban már egészen konkrétan beszéltek róla. Az M3-as nyíregyházi elkerülőjének átadásakor Veres János akkori pénzügyminiszter is azt mondta, hogy az M3-ashoz csatlakozik majd a Rohod-Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya irányába vezető M49-es.
Miközben az új út még csak a tervekben létezett, a régi 49-esen ment tovább a forgalom. Kocsord önkormányzata 2006 augusztusában huszonnégy órán keresztül számolta a járműveket. Egyetlen nap alatt 10 324 haladt át a településen: 7769 személyautó, 1389 kisteherautó, 112 autóbusz, 953 nehéz-, speciális és vontatójármű, valamint 101 motorkerékpár.
Több mint tízezer jármű egy nap alatt, miközben az út a házak között, több helyen kanyarogva vezetett keresztül Kocsordon.
2007-ben már arról lehetett olvasni, hogy az M49 első üteme az M3-as és Ököritófülpös között épülhet meg. Nagyjából ugyanarról a szakaszról beszéltek, amelyen most, 2026 őszén megindult a forgalom. Nem maga az építkezés tartott húsz évig. A tervezéstől és az első előkészületektől telt el közel két évtized az átadásig.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kedden nem tartott hagyományos szalagátvágást. Azt mondta, egyelőre csak egy szakasz készült el, az M49 akkor lesz teljes, ha eléri a román határt és létrejön a gyorsforgalmi kapcsolat Szatmárnémeti felé. Úgy fogalmazott: „torzókat nem hagyunk”.
A Csengerig tartó következő, 17,5 kilométeres szakasz már épül, szerződéses értéke 141 milliárd forint. A cél a 2029-es befejezés. Vitézy szerint az új út mintegy 70 százalékkal csökkentheti Mátészalka és a környező települések tranzitforgalmát. Az első szakaszt 2026 végéig díjmentesen lehet használni.
Kukucskáné Laboncz Márta polgármester
Ököritófülpösön pontosan tudják, mit jelentett az elmúlt évtizedekben a 49-es forgalma. Kukucskáné Laboncz Márta polgármester szerint a települést teljes hosszában kettévágó főút komoly terhet rakott az ott élőkre. Gyalogátkelőhely hiányában sokszor nehéz volt átjutni egyik oldalról a másikra, rendszeresek voltak a balesetek, halálos gázolások és karambolok is történtek. A teherforgalom miatt a Kossuth utcai házak közül több megrepedezett, magas volt a zajterhelés és a szállópor-szennyezettség.
A polgármester most abban bízik, hogy a jobb elérhetőség új beruházásokat és munkahelyeket is hozhat Ököritófülpösre. Az öröm mellé azonban odatett egy kemény mondatot is: szerinte ezt az utat akár tíz vagy húsz évvel korábban meg lehetett volna építeni. Úgy fogalmazott, akik a túlterhelt főúton vesztették életüket, azok közül talán ma is itt lennének néhányan.
Kiss József mátészalkai lakos, aki maga is főút mellett él, örül az M49 elkészültének, de egy dolgot továbbra sem ért: miért maradt ki Mátészalka keleti lehajtója.
Kiss József
„Nagyon jó, hogy végre elkészült az M49 első szakasza, mert ez nagy előrelépés a térségnek, és remélhetőleg a folytatásra sem kell majd újabb hosszú éveket várni. Viszont azt továbbra sem értem, hogy Mátészalka keleti lehajtójának megépítése miért maradt ki. Sokat beszélünk arról, hogy kevesebb kamion megy majd át a városon, de közben azt is nézni kellene, hogy a forgalom a kereskedelemnek is hasznot hoz. Ha nincs keleti lehajtó, sokan egyszerűen elkerülhetik Mátészalkát, és máshol költik el a pénzüket. Én örülök az M49-nek, de azt nem értem, hogy ha már ekkora beruházás valósul meg, miért nem gondoltak arra, hogy Mátészalka is a lehető legtöbbet profitáljon belőle” – mondta.
A keleti lehajtó nem most került elő először. Mátészalka fenntartható városi mobilitási tervében az M49 műszaki tartalmánál a mátészalkai csomópont mellett külön szerepel egy „távlati Mátészalkai csomópont” is. A dokumentum azzal számolt, hogy az új gyorsforgalmi út a Jármi út forgalmát akár 75, az Alkotmány útét 50 százalékkal csökkentheti. A város keleti kapcsolatának lehetősége tehát ott volt a tervekben, a most elkészült szakaszba viszont nem került bele.
Szabó Richárd mátészalkai lakos még versenyszerű labdarúgóként járt sokat Kocsordra. A régi 49-es forgalmát nem számokból ismeri.
Szabó Richárd
„Sokat jártam Kocsordra, amikor még versenyszerűen fociztam, a házak között vezető kanyargós főúton kész életveszély volt közlekedni. Mondták is a kocsordi barátaim, hogy naponta több ezer jármű ment át a községükön. Sokan szenvedtek balesetet Csengersimától Mátészalkáig, mert ez a főút nem erre a nagy forgalomra volt tervezve. A házak megrepedtek az óriási igénybevételtől. Nagyon együttéreztem velük, de szerencsére most fellélegezhetnek. Mátészalkán is már most érezhető, hogy csökkent a forgalom” – mondta.
Az M49 egyelőre Ököritófülpösig tart. A folytatás Csengerig épül, utána következhet a román határ és a Szatmárnémeti felé vezető kapcsolat. A jelenlegi tervek szerint 2029-re készülhet el a teljes magyar szakasz. Kocsordon 2006-ban már 10 324 járművet számoltak össze egyetlen nap alatt. Akkor az M49 már papíron létezett. Húsz év kellett hozzá, hogy aszfalt is legyen belőle. Most az a kérdés, hogy a határig tartó folytatásnál sikerül-e tartani a 2029-es határidőt.
Kiemelt kép: Vitézy Dáviv Facebook oldala
