A jelenlegihez képest kétharmadával csökkenhet a havas napok száma, és 5 nap alatti országos éves átlagok lehetnek majd a század vége felé, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik a kibocsátás. A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészeken akár évekig nem lesz jelentős havazás – fedte fel a Másfélfok tanulmánya.
A havazások a 2010-es éveket megelőzően országos éves átlagban, közel változatlanul 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legtöbb havas nap általában észak-északkeleten fordul elő, ahol szintén harmadával csökkent a havas napok száma. Jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb van, néhány évben egyáltalán nem fordult elő az országot érintő nagy havazás, ilyenre legutóbb 2011-ben volt példa.
Alapvetően két tényező befolyásolja a havazások alakulását: a téli felmelegedés és a csapadék várható növekedése. A melegedés várhatóan erőteljesebb hatást gyakorol a havas napokra, ugyanakkor a téli nagyobb csapadékösszegek miatt egy-egy jelentősebb havazásra – vagyis 10 cm-t meghaladó hóra – továbbra is számítanunk kell. Tehát továbbra is csökkenni fog a havas napok száma, de időszakosan lehetnek még nagy havazások.
A drasztikus változást a közeljövőben még nem érzékeljük, azonban 2040 után már érezteti hatását az emberi tevékenység: még a klímamodellek optimista jövőképe szerint is – vagyis amennyiben jelentősen csökkentjük a kibocsátásainkat – a század végéig mérsékelt csökkenésre számíthatunk a havazások számában. Viszont a pesszimista forgatókönyv szerint az ország egyes területein akár évekig nem esik majd jelentős hó, így 2081-2100-ra az Északi-középhegységben és a Bakonyban – ahol egyébként is a legtöbbször fordult elő havazás – évente átlagosan 10-15 nappal kevesebbszer havazik majd.
