A vizsgált országok 95 százalékában a férfiak vették legkevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat a járvány korai időszakában. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatóinak tanulmánya a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg, amit magyarul a Telex szemlézett.
A 41 országból származó minta szerint a nem, az életkor, a jövedelem és a végzettség alapján megjósolható, kik veszik kevésbé figyelembe a távolságtartás szabályait. A szakemberek szerint adataik felhasználhatóak a Covid–19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban – olvasható az egyetem honlapján közölt beszámolóban.
Szászi Barnabás és kutatótársai a járvány korai időszakában arra voltak kíváncsiak, mely társadalmi csoportok látogatnak el leginkább társas összejövetelekre. Az elemzéshez egy 2020. március 20. és 2020. április 5. között készült online felmérés adatait használták fel.
A kutatás összesen 41 ország 87169 résztvevőjének válaszait elemezte, és az jött ki, hogy az országok 95 százalékában a férfiak vették kevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat.
Az alacsonyabb iskolai végzettség (az országok 66 százalékában) és az alacsony jövedelem (80 százalék) szintén összefüggést mutatott az ajánlások figyelmen kívül hagyásával. Az életkor tekintetében pedig a fiatalok voltak (78 százalék) hajlamosabbak közösségbe menni. Az eredményt az esetleges pszichológiai okokon kívül az magyarázhatja, hogy akik kevesebbet keresnek, munkakörükből adódóan sokszor nem is tudnak otthonról dolgozni – összegzik a beszámolóban
Mindez sajnos aligha meglepő, az alacsonyabb végzettségűek és jövedelműek esetében több az olyan munkakör (takarítás, mosás, ápolói munka, bolti eladó), amit nagyon rossz hatékonysággal lehet home office-ban végezni, míg a „számítógépes” munkák (újságírás, könyvelés, grafika), remekül végezhetők otthonról, öltözködési és utazási igény nélkül szinte az ágyból lehet berobbanni a munka világába.
Ahogyan az eleinte jóval alacsonyabb kockázatúnak besorolt fiatalok esetében is érthető, hogy 18-20 évesen ki szeretne hónapokra kimaradni az összejövetelekből, az ismerkedési lehetőségekből. Nyilván az idősebb rokonokra illik vigyázni, de vélhetően voltak sokan, akik inkább azt választották, hogy nem látogatták a nagyit, de a zugbulikba eljártak.
A kutatás szerint a társasági összejövetelek elkerülését a magasabb jövedelem jósolta meg leginkább, ezt követte az életkor, az iskolai végzettség, majd a nem.
Ez egybevág azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén a jövedelem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mutattak rá. Az egyes változók országonként nagyon eltérő képet festettek, a hozzáállásról kapott adatokat semmiképp nem szabad általánosítani. A konkrét társadalmi kontextus ismeretében viszont a kutatási eredmények segítséget jelenthetnek a Covid–19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban.
