A téli hidegrekordok eltűnnek, a melegrekordokból egyre több lesz

Idén télen öt napon (ld. a lenti táblázatban) született új napi országos maximumhőmérsékleti rekord, ezzel szemben a minimumhőmérsékletben egyszer sem történt ilyen. Éghajlatunk természetes részeként időről időre olyan extrém értékeket mérünk, amelyek korábban még sosem fordultak elő: azaz adott napon a hőmérsékleti szélsőségek változatlan éghajlat esetén is megdőlnek. Annak, hogy a következő években megdőljön egy adott napi rekord, változatlan klíma esetén egyre kisebb és kisebb a valószínűsége: az esély évről évre exponenciálisan csökken, míg a változó éghajlati viszonyokkal egyre többször regisztrálhatunk új, soha nem látott szélsőséges értékeket. A Másfélfok munkatársai, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzésében arra…

Tovább olvasom

Tíz év után újra elkészült egy Tisza-tóról szóló útikönyv

Az útikönyv Kovács Janka, Ljasuk Dimitry és Kücsön Gyula munkája, melyhez támogatást az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központottól kaptak. A Tisza-tó szolgáltatásait, természeti értékeit, kirándulási és kulturális lehetőségeit bemutató könyv egy év alatt készült el és újrahasznosított papírra nyomtatták. Az útikalauz tippekkel ad a túrázóknak arról is, hogy mely településeket érdemes meglátogatni, milyen látványosságokat találhatnak ott, de például a helyi gasztrónómiára is kitér. Körülbelül egy évtizede jelent meg az utolsó színvonalas útikönyv a Tisza-tóról, tehát időszerű volt az új megalkotása. Kiváló szakemberek fogtak össze annak érdekében, hogy a Tisza-tóhoz érkező…

Tovább olvasom

Előzetes a jövő éghajlatához: 2021 időjárási szélsőségei

Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség – ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására új normálissá válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét. A Máfélfok cikke: 2021-ben a globális melegedés mértéke…

Tovább olvasom

Műanyag helyett ehető csomagolás, de ez sem tökéletes

Sorra tiltják be az uniós országok a zöldségek és gyümölcsök esetében használt műanyag csomagolóanyagokat, amit azonban nehéz pótolni. A legnagyobb európai uborkamag-nemesítő holland vállalatok most megoldással jelentkeztek a problémára: ehető csomagolást fejlesztettek ki, elsősorban a snack uborkákra. Csakhogy az Európai Unióban az eltarthatóságot meghosszabbító, ehető bevonatok használata nem engedélyezett. Ráadásul a hasonló technológiáknak van egy gyenge pontjuk: A különböző zöldségek és gyümölcsök héjának kémiai összetétele és fizikai szerkezete jelentős eltér egymástól, ahogy a légzésintenzitásuk, a víztartalmuk is. Tehát az a bevonat, amely jó a paprikára és a paradicsomra, nem biztos,…

Tovább olvasom

Mekkora az ökológiai lábnyoma?

Az emberi élet fenntarthatóságának meghatározására szolgáló másik mérőeszköz a szénlábnyom. Ez megmutatja, hogy egy személy mennyi CO2-kibocsátást okoz egy adott időszakban. A számítás kiindulópontja a Föld természetes biokapacitása, amely elméletileg az emberiség rendelkezésére áll. Ez a bolygó különböző területeiből adódik, beleértve az olyan termőterületeket, mint a szántóföldek, legelők, halászterületek, művelt területek, erdőterületek és a szén-dioxid-kibocsátást megkötő földterületek. Az ökológiai lábnyom érvényes mértékegységeként a földterület átlagos biológiai termelékenységét, az úgynevezett “globális hektárt” (gha) határozták meg. De mennyit is használunk valójában? Az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, a fogyasztási cikkek gyártása, az energiatermelés, a…

Tovább olvasom

Magyarország több részén teljesen eltűnhet a hó a század végére

A jelenlegihez képest kétharmadával csökkenhet a havas napok száma, és 5 nap alatti országos éves átlagok lehetnek majd a század vége felé, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik a kibocsátás. A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészeken akár évekig nem lesz jelentős havazás – fedte fel a Másfélfok tanulmánya. A havazások a 2010-es éveket megelőzően országos éves átlagban, közel változatlanul 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legtöbb havas nap általában észak-északkeleten fordul elő, ahol szintén harmadával csökkent a havas napok száma. Jelentős havazásokból…

Tovább olvasom

Egy kutatás szerint büdössé válhat a hó a klímaváltozástól

A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja – írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján. A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak. Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák…

Tovább olvasom

Mit tartalmaznak a legújabb klímaintézkedések?

2020 decemberében az Európai Tanács ülésén az EU tagállamai új éghajlati célkitűzésről állapodtak meg, amelyeket 2021 áprilisában az Európai Parlament is elfogadott. E célkitűzés szerint az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni 1990-hez képest. Az EU Bizottságában azonban a mai napig vita tárgyát képezi, hogy pontosan miként lehet ezt a célt elérni. A “Fit for 55” tizenkét új vagy módosított jogalkotási javaslatot tartalmaz ehhez. Meg kell fizetni a kibocsátásért! A „Fit for 55” egyik legfontosabb eleme a CO2-kibocsátás árazása. “A CO2-kibocsátásnak ára kell, hogy…

Tovább olvasom

Végre megvizsgálták, mennyivel ér többet egy ház, ha energiatakarékos – sokkal

Milyen jól is hangzik, ha az otthonunk, ahol élünk, szinte semennyire nem szennyezi a környezetet például a fűtési-hűtési folyamat során, nulla az energiaigénye, azt is megújuló forrásokból nyeri, emiatt rendkívül alacsony a rezsije is. Igen, ez szép, de ezt keményen meg is kell fizetni, hogy egy ház ilyenné válhasson. Most azonban hivatalosan is kiderült, hatalmasat dob az értékén. Több mint 50 százalékkal ér többet egy nulla energiaigényű (BB) besorolású családi ház, mint egy egyébként hasonló adottságú, de legrosszabb energiahatékonyságú épület Magyarországon – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetésével végzett…

Tovább olvasom

A Greenpeace klímaügyi vitát szeretne Orbán és Márki-Zay között

A környezetvédelemmel, a klímával, vagyis a zöldügyekkel foglalkozó vitát szeretne a Greenpeace Magyarország Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között. Az aktivisták egy Klímaválasztás 2022 kampányt is szerveztek, aminek keretében mind a 106 egyéni választókerületben felkeresik majd a két legesélyesebb képviselő-jelöltet, hogy arra kérjék őket, köteleződjenek el a Greenpeace zöld választási nyilatkozata mellett. Egyelőre az összes aláíró az ellenzéki összefogás jelöltje, de bízunk benne, hogy hamarosan a Fidesz–KDNP-pártszövetség képviselőjelöltjei is csatlakoznak a Zöld Nyilatkozatunkhoz, és vállalják, hogy az eddigiekkel ellentétben mindent megtesznek egy átfogó zöld változás érdekében, hiszen pártokon átívelő társadalmi konszenzus…

Tovább olvasom