Teleink jelentősen melegednek, ami kedvező a fűtésszámlák tekintetében, ugyanakkor a mezőgazdasági károkozók szempontjából egyáltalán nem. A Másfél fok legfrissebb elemzése szerint Csak a Párizsi Megállapodással összhangban, az azonnali kibocsátás-csökkentési forgatókönyv követésével van esélyünk arra, hogy nagyjából a jelenlegi szinten tartsuk a fagypont alatti napok számát.
A pesszimista forgatókönyvet követve (a globális kibocsátások folytatódnak) a jelenlegi csupán harmada-negyede lehet a téli napok átlagos évi száma, míg a tartósan fagyos téli időszakok szinte eltűnhetnek, és a század végére alig lesz olyan év, amikor majd várhatóak.
Ez kétségkívül mérsékli az energiafogyasztást, csökkenti a fűtésszámlát, de számos negatív hatással is jár: a sarkvidékek erőteljesebb melegedése gyengíti a poláris futóáramlást, ami extrém hőmérsékleti rekordokat okozhat hazánkban is; a mezőgazdaságban a károkozók könnyebben áttelelnek, és akár több életciklusra is képesek; a hidegigényes termények vegetációs időszaka felborul, ami gazdasági károkat okoz, növelve a tavaszi fagykárok súlyosságát; megszűnhet a téli turizmus és síelés, miközben az influenza szezon is hosszabb és erőteljesebb lehet. A vonatkozó alkalmazkodási stratégiák csak akkor lehetnek sikeresek, ha komolyan vehető kibocsátás-csökkentéssel párosulnak.
Ha 2040-től visszafogjuk az antropogén kibocsátást, akkor a század végére még 10 nap feletti lehet északkeleten a téli napok száma, míg a pesszimista forgatókönyv szerint az ország északkeleti részének kivételével síkvidéken szinte mindenhol 5 nap alatt várhatjuk ezek éves gyakoriságát.
Egyes gabonafélék és sok gyümölcs (pl. a csonthéjasok, a körte) igénylik a hideget a nyugalmi időszakban, mely nélkül a virágzást és a beporzást zavarhatjuk meg, illetve az egyre korábban kezdődő vegetációs időszak miatt növekszik a tavaszi fagyveszélyes időszak is.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a melegedés az év többi hónapjában sem áll meg, és a pesszimista forgatókönyv szerint tovább fokozódik a nyári hőhullámok jelentős negatív hatása az emberi egészségre és halálozásra, illetve a mezőgazdasági termesztés biztonságát az extrémebb csapadékeloszlás jelentősen bizonytalanná teszi.
