A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai részletes képet festenek arról, hogyan ünnepli a magyar társadalom az év talán legjelentősebb ünnepét.
Az eredmények szerint a családok 95 százaléka ünnepli meg a karácsonyt, ami jól mutatja, hogy ez az eredetileg vallási ünnep mára általános kulturális jelentőséggel bír hazánkban.
A felmérésből kiderül, hogy a magyar családok jelentős anyagi áldozatot is vállalnak az ünnep méltó megüléséért: országos átlagban 78 ezer forintot fordítanak ajándékozásra. Ez az összeg azonban jelentős regionális eltéréseket mutat – míg a fővárosban átlagosan 87 ezer forintot költenek a családok, addig Észak-Magyarországon ez az összeg mindössze 72 ezer forint.
A karácsonyi készülődés egyik sarokköve a fenyőfa állítása, ami a háztartások 84 százalékában elengedhetetlen része az ünnepnek. Érdekes megfigyelni a választást valódi és műfenyő között: a többség, mintegy 60 százalék még mindig ragaszkodik a természetes fenyőhöz, míg 40 százalék a praktikusabb műfenyőt választja.
A karácsony közösségi jellege is markánsan megmutatkozik az adatokban. A családok több mint 80 százaléka látogatja meg szeretteit az ünnepek alatt, míg 5 százalék más településre utazik pihenni. A vallási hagyományok továbbélését jelzi, hogy a megkérdezettek 31 százaléka vesz részt karácsonyi misén.
Az ünnepi étkezések továbbra is központi szerepet játszanak: a háztartások 73 százalékában kerül hal az asztalra, míg a bejgli népszerűsége még ennél is nagyobb, a családok 80 százalékánál megtalálható. Külön említésre méltó, hogy a bejglik háromnegyede házi készítésű, ami mutatja a hagyományos ünnepi süteménykészítés továbbélését.
A KSH adatai alapján egyértelmű, hogy a karácsony továbbra is őrzi kiemelt helyét a magyar családok életében, dacára a modern kor kihívásainak és a megváltozott életritmusnak.
