Nagygécet elöntötte az árvíz, a lakosságot elköltöztették, és gyakorlatilag egy-két házban laktak csak emberek évtizedeken keresztül. Mégis, a ma már Csengersimához tartozó egykor önálló településen 562 millió forintból nem akármilyen beruházásokat végeztek. Néhány évvel az átadó után azonban úgy tűnik, ezek csak a látványt szolgálták, a nemzeti emlékhely pedig lassan az enyészeté lesz.
Ki ne emlékezne arra a videóra, amelyben hét éve, Orbán Viktor miniszterelnök meglátogatta a Nagygécen élő Bözsi nénit, ahol elmondta akkor, “ha úgy vannak a számok, akkor még idén emelek”. A miniszerelnök akkori,”na helló, röfik”, malacokkal történő beszélgetése, megihlette a humoristákat is.
Az egykor több mint 700 lakosú Nagygéc települést 1970-ben, a nagy árvíz idején, a medréből kilépő Szamos folyó elöntötte. A falu lakosságát kitelepítették, de később sem engedték vissza otthonaikba az embereket, ráadásul húsz évig tilos volt mindenféle építkezés a területen. Ki arra fogja az építkezések betiltását, hogy a magyar elvtársak falurombolásáról volt szó, mások pedig szolidabb álláspontot képviselnek – az árvíz szempontjából védhetetlennek tartják a falut, ezzel magyarázzák a dolgokat. De erről majd később.
Napjainkban Nagygéc Csengersimához tartozik és alig pár állandó lakost számlál. Mindezek ellenére három nevezetessége van: a Megmaradás temploma, a Megmaradás Háza és a Nagygéci Nemzeti Emlékpark, amelyekre jelentős, 562 millió forintnyi forrás érkezett az Európai Unió és Magyarország kormánya jóvoltából.
Hogy miért pont Nagygécre? Bayer Zsolt publicistának a következő volt az álláspontja.
„De a falu nem pusztult el. Nem akart elpusztulni. Hiába jött ezerkilencszázhetven május harmadikán a rettenetes árvíz, Nagygéc túlélte volna azt is. De nem élhette túl. Mert Ceausescu még ki sem találta odaát a falurombolást, amikor idehaza az elvtársak már megvalósították. S Nagygéc, ez a nyolcszáz éves magyar falu lett az első áldozat. Több mint hétszáz lakója volt Nagygécnek a ’70-es árvíz idején – s az árvíz után kitelepítettek mindenkit. Majd építési tilalmat rendeltek el a falu területére, így akadályozva meg az újjáépítést, a visszatelepülést meg egyszerűen megtiltották” – írta a szókimondó stílusáról hírhedt Bayer.
Van olyan álláspont is, amely az előbbi véleménynek ellentmond.
„A kommunisták faluromboló gonosztevők voltak, miközben Nagygéc egy árvízben pusztult el, és azért nem építették újjá, mert annyira közel van a határhoz, hogy a Románia területén történt gátszakadás öntötte el, vagyis árvízvédelmi szempontból olyan helyen van, amit Magyarországról sehogyan sem lehet megvédeni” – ezt egy felhasználó írta, amelyet az Átlátszó szúrt ki.
A beruházás mindenesetre megvalósult, 2016. május 14-én a VI. Magyar Világtalálkozót Nagygécen tartották, az átadáskor jelenlévő, országosan is ismert politikusok közül volt olyan, aki azt vetette fel, hogy „kellő támogatással Nagygéc, önálló településsé válhatna.” 2025-öt írunk, nem sikerült. A miértek mögött talán az áll, hogy abból nem lett volna senkinek sem pénzügyi érdeke.
A turisztikai látványosság Nagygécen azonban megmaradt. Az idő halad, a mintegy egy évtizede elkészült attrakció támogatás hiányában az enyészeté kezdett válni, állagmegóvás ugyanis azóta sem történt az épületen. Arról nem is beszélve, hogy lassan látogatni sincs értelme elmenni Nagygécre, habár a templomnak kutya baja.
A Megmaradás temploma két részből áll: az egyik még az Árpád korból való, a másik Mátyás király korából. Ez kitűnő állapotban van.
A Nagygéci Nemzeti Emlékpark Makovecz Imre által megálmodott tornya igazi építészeti különlegesség. Ahogy írják a szakemberek, „a torony a magyarság jövőjét és határtalanságát jelképezi.” A kétszintes, öttornyú, angyalszárnyas kilátóból régebben csodálatos látvány tárult elénk, hiszen felső szintje 20 méter magasan van, napjainkra viszont a faszerkezet korhadt, nem látogatható, a látogatók szerint már egy jó ideje.
A Megmaradás Háza – vagy más néven a Magyarság Háza – az alkotók szándéka szerint a születést és a halált jeleníti meg, különleges építészeti megoldásokkal emléket állítva a falujukért küzdő nagygécieknek. 4D-s mozi is helyet kapott itt, amely az ajtóra biggyesztett felirat szerint technikai okok miatt nem működik. Pedig ez volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye első 4D-s mozija, egy előadást egyszerre kilencen tekinthettek meg. Valakik biztosan voltak ilyen szerencsések, akik át is élhették.
Az emlékparkban 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezreinek üzenetei olvashatóak, amelyek főként az összetartozásról, az összefogásról szólnak. Helyet kapott elsőként Bözsi néni üzenete is az utókornak: „Senki sem akart innen elmenni, sírva mentek el az emberek.”
Egy gyakori látogató, László – aki határon túli magyarként, érzelmi okok miatt rendszeresen ideautózik – szerint a kilátó menthetetlennek tűnik, az egyik épület ereszében már kisebb fák, bokrok nőnek, és egyes épületrészek is omladoznak. Ha ez nem lenne elég, a mozi „technikai okok miatt” egész télen zárva volt. Zsuzsi nénit is megkérdeztük, aki 82 éves kora ellenére legalább évszakonként egyszer tiszteletét teszi Nagygécen.
„Én már akkor is ide jártam a lányaimmal, amikor még romos volt a templom a kétezertízes évek elején. Szép fejlődés lett itt, de most az elhagyatottságot látom. A környezetet karbantartják, a füvet lenyírják, de az emlékművek megfakultak. Sok helyen csak a madárpiszok látszik. Zárva van minden, és a fiatalok mondják, hogy hiába itt a tavasz, a kilátóra nem lehet majd felmenniük. Az egyetlen, ami rendíthetetlenül áll, az a templom” – zárja mondanivalóját a hölgy.
Elértük azt a személyt, akinél be lehet jelentkezni a csoportoknak, amennyiben látogatást szeretnének tenni. Bár szűkszavúan, de érdeklődésünkre elmondta: a 4D-s mozi egy éve nem működik, így ilyen élményekben látogatásunk esetén nem lehet részünk. Arról nem tudott információt adni, mikor lehet az ide látogatóknak ismét vizuális élményben részük. Megtudtuk azt is, hogy a kilátóra sem tudunk felmenni, ha meg szeretnénk csodálni a panorámát. A miértről nem kaptunk információt.
Maga a település, mármint Nagygéc, villanyhálózattal ugyan rendelkezik, de nincs gáz, se csatorna, se vezetékes víz – legalábbis még 2017-ben erről írt az Átlátszó, amely igyekezett felgöngyölíteni már akkor a beruházás fideszes vonalát. A pályázatot a csengeri önkormányzat nyújtotta be, amely egy nagyjából 4400 lelket számláló város a folyó túlsó partján. A százszázalékos támogatottságú projekt mindenféle probléma nélkül meg is épült, de most nagyon úgy fest, hogy már nem érdekes egyik politikus számára sem.
Talán még valaki megmenti így a választások közeledtével, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5. választókerületének Kovács Sándor személyében kormánypárti országgyűlési képviselője van, és Csenger, valamint Csengersima is fideszes politikusok irányítása alatt igyekszik tartani a lépést a korral. Nem is eredménytelenül, hiszen a települések rengeteg EU-s pályázatot nyertek el az utóbbi években. Csak a kohéziós pénzek összege elérte a hárommilliárd forintot, és ebbe a számításba nincs benne a nagygéci 562 millió forint.
Csengeren is megpróbálták maradásra bírni a fiatalokat, így 100 millió forint értékű pályázatot nyertek az Esély Otthon – avagy a fiatalok helyben maradásának ösztönzése Csengerben című projektjükre. „A társadalmi felzárkózás érdekében egyrészt hozzájárulunk a területi különbségek csökkentéséhez és a minőségi humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához, másrészt a helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák komplex, a helyi közösségekre és erőforrásokra alapuló kezelését célozzuk az egyes programelemek által”, írták egy másik projektjükben, amit konzorciumban, a térség településeivel együtt nyújtottak be és nyertek is el.
Több mint 750 millió forintból fejlesztették Csenger iparterületét, ahol egy cég már meg is kezdte szinte azonnal a működését. Itt egy kilométernél is hosszabb utat is felújítottak, 800 méteren járdát. A Magyar Építők ezzel kapcsolatban azt írta, „a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger önkormányzata iparterület-fejlesztésbe kezdett: a projekt keretében logisztikai raktárépület valósul meg, valamint jelentős útfelújítások zajlanak több helyszínen.”
Ha már Csenger és környéke ennyire fideszes, érdemes megnézni, melyik cég végezte az utóbbi munkálatokat: a Ke-Víz 21 Építőipari Zrt. Ez a cég annyira nem ismert, pedig remek kapcsolatot ápol a NER-elittel. Az mfor.hu például egy korábbi írásában megjegyezte, 2023-ban 1,7 milliárd forintos profittal zárt, de „hozzájuk köthető a Nyíregyházi Állatpark több látványosságának építése, Mészáros Lőrinc egyik cégével konzorciumban építik Nyíregyháza déli ipari parkját, valamint a modellváltáson átesett sárospataki egyetem épületét.”
Térjünk azonban vissza a kelet-magyarországi valóságba, a román határ mellé, és ne a milliárdosok zárt klubjáról beszéljünk. A csengeriek ugyanis abból a pénzből nem igazán kapnak, azonban településük legalább fejlődött annak köszönhetően, hogy a belterületi vizek rendezését megoldották a II. ütemmel is – az I. ütemet még 2014-ben fejezték be. Még inkább segített a mindennapok megkönnyítésében a biciklishálózat kialakítása, és végül bekapcsolódott Csenger az országos kerékpárhálózatba is.
Az elvándorlás azonban továbbra is probléma, annak ellenére, hogy azért tésztaüzem vagy almafeldolgozó is található a környéken. Sokan azonban inkább Nyíregyházán vagy Debrecenben kezdenek új életet, a munkalehetőség ugyanis limitált. Vannak fiatalok, akik itt telepedtek le, itt próbálnak életet kezdeni, hiszen nincs lehetőségük nagyvárosban ingatlant vásárolni. Ha nem is bánják döntésüket, olykor meginognak, a legjobb döntést hozták-e. A nagygéci beruházásokról pedig megvan a véleményük, azt azonban inkább saját maguknak tartották meg.
Azt azonban egyikük elmondta, Nagygéc valamennyire mutatja, milyen is ma az országunk. Úgy gondolja, a térség azért nem fog Nagygéc sorsára jutni, de a szellemtelepülés és az enyészettnek átadott, alig tízéves épületek valamelyest jól visszaadják a jelenkori Magyarországon uralkodó állapotokat.
írta: Szabó Tibor
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
