Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2025. április 30-án délelőtt kiemelkedő jelentőségű ítéletet hozott a C-630/23 számú, úgynevezett Aximira-ügyben, amely alapjaiban változtathatja meg a magyarországi devizahiteles perek kimenetelét. Dr. Marczingós László ügyvéd, aki 2008 óta foglalkozik devizahiteles ügyekkel, és aki Luxembourgban személyesen is jelen volt az ítélet kihirdetésén, részletesen elemezte a döntés tartalmát és várható következményeit.
A bíróságon tárgyalt konkrét ügy egy lízingszerződésről szólt, ahol a fogyasztók (a Pálffy házaspár) és az Aximira nevű pénzügyi szolgáltató között vita alakult ki. A pereskedő fogyasztók kifejezetten kérték, hogy ne próbálják meg a szerződést érvényessé nyilvánítani, ha az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányossága miatt érvénytelen lenne – inkább a teljes visszafizetést választanák.
Miért fontos ez az ítélet?
Ez az ítélet azért rendkívüli jelentőségű, mert:
- Megkérdőjelezi a DH törvények alkalmazhatóságát: A 2014-2015 körül született elszámolási törvények (DH törvények) automatikusan behelyettesítették az MNB árfolyamot a banki árfolyamok helyébe, és lényegében “megmentették” az egyébként részben érvénytelen szerződéseket. Az EUB most kimondta, hogy ez az automatikus megoldás ellentétes az uniós joggal.
- Elismeri a fogyasztók választási jogát: Az Európai Bíróság szerint a fogyasztó kifejezett kívánsága döntő jelentőségű – ha ő a teljes érvénytelenséget választja, a bíróság nem kényszerítheti rá a szerződés megmentését.
- Kimondja, hogy nem szabad behelyettesítgetni: Ha egy hitelfeltétel tisztességtelen, azt egyszerűen ki kell hagyni a szerződésből, nem lehet helyette mást betenni – még akkor sem, ha ettől a szerződés értelmetlenné válik.
- Világos következményeket határoz meg: Ha a tisztességtelen feltételek kihagyása után a szerződés már nem teljesíthető, akkor úgy kell tekinteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna – és minden befizetett összeget kamataival együtt vissza kell adni a fogyasztónak.
Mi következik ebből a gyakorlatban?
Az ítélet alapján várhatóan a következő változásokra számíthatunk:
A devizahitelesek számára:
- Aki árfolyamkockázati tájékoztatás hiányára hivatkozik: Most már jó eséllyel kérheti a teljes szerződés érvénytelenségének megállapítását, és visszakövetelheti az összes befizetett többletét a törvényes kamatokkal együtt.
- Akiknek még folyik a pere: Érdemes lehet kifejezetten nyilatkozni a perben, hogy nem kérik a szerződés érvényessé nyilvánítását, hanem a teljes érvénytelenség megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását választják.
- Akiknek már végrehajtás alatt van az ingatlanuk: Az ügyvéd szerint az összes végrehajtást fel kellene függeszteni, mert ha a szerződések érvénytelenek, akkor nem lehet állami kényszerrel behajtani a követeléseket.
A bankok és követeléskezelők számára:
- Az engedményezett követelések problémája: Az ügyvéd érvelése szerint, ha a szerződések teljesen érvénytelenek, akkor az ezekre alapozott engedményezések (követelésvásárlások) is érvénytelenek lehetnek – így a követeléskezelők jogalap nélkül szedtek be pénzt.
- Visszafizetési kötelezettség: A tisztességtelen feltételek alapján beszedett összegeket vissza kellene fizetni a fogyasztóknak. Ez jelentős pénzügyi terhet jelentene a pénzintézeteknek és követeléskezelőknek.
A magyar igazságszolgáltatás számára:
- Felül kell vizsgálni a korábbi gyakorlatot: A Kúriának és az ítélőtábláknak módosítaniuk kellene eddigi ítélkezési gyakorlatukat, beleértve a korábban hozott jogegységi határozatokat is.
- Bírói felelősség kérdése: Az ügyvéd szerint azok a bírók, akik éveken át figyelmen kívül hagyták az EUB korábbi ítéleteit, súlyos szakmai hibát követtek el, és elszámoltathatóak lennének.
Milyen konkrét példákat említ az elemzés?
Dr. Marczingós László szemléletes példával magyarázza a helyzetet:
Ha valaki felvett 10 millió forintot, majd a futamidő alatt visszafizetett 12 millió forintot, és a szerződés érvénytelen, akkor:
- Az eddigi gyakorlat szerint: A DH törvények alapján elszámoltatták a bankokat, de a fogyasztók nem kaphatták vissza a 10 millió forinton felül befizetett 2 millió forintot.
- Az új értelmezés szerint: A fogyasztó visszakaphatná a befizetett 12 millió forintot, és „csak” a ténylegesen felvett 10 millió forintot kellene visszaadnia a banknak.
A lízingszerződések esetében még bonyolultabb a helyzet:
- Ha érvénytelen a szerződés, akkor a gépjármű tulajdonjoga a pénzügyi szolgáltatónál marad
- A fogyasztónak azonban vissza kell kapnia az összes befizetését kamatokkal együtt
- A pénzügyi szolgáltató pedig csak a jármű értékét követelheti vissza, egyéb költséget vagy kamatot nem
Milyen jogi alapelvekre hivatkozott az Európai Bíróság?
Az ítélet néhány alapvető elvre épül:
- A tisztességtelen feltételek nem kötelezhetik a fogyasztót: A fogyasztóvédelmi irányelv 6. cikke szerint a tisztességtelen feltételek nem jelenthetnek kötelezettséget a fogyasztó számára.
- A visszatartó hatás elve: A 7. cikk szerint olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek visszatartják a szolgáltatókat a tisztességtelen feltételek alkalmazásától a jövőben.
- A fogyasztó akaratának elsőbbsége: Az ítélet többször hangsúlyozza, hogy a fogyasztó kinyilvánított szándéka döntő jelentőségű – ha nem kéri a szerződés megmentését, a bíróság nem erőltetheti azt.
- Az eredeti állapot helyreállítása: Ha a szerződés nem maradhat fenn a tisztességtelen feltételek kihagyása után, akkor olyan helyzetet kell teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna.
Miért nem működtek eddig ezek az elvek Magyarországon?
Az ügyvéd szerint a magyar bírói gyakorlat hosszú éveken át figyelmen kívül hagyta az Európai Bíróság korábbi devizahiteles ügyekben hozott ítéleteit (Duna-ügy, Krovácné-ügy, Kásler-ügy, Axfina-ügy). Ehelyett a magyar bíróságok:
- A DH törvények alapján automatikusan behelyettesítették az MNB árfolyamot
- Megpróbálták megmenteni az egyébként érvénytelen szerződéseket
- Nem vették figyelembe a fogyasztók kérését a teljes érvénytelenségre vonatkozóan
Az új ítélet egyértelművé teszi, hogy ez a gyakorlat nem tartható fenn.
Mi lesz most a devizahiteles ügyekkel?
Dr. Marczingós László szerint az ítélet után alapvető változásokra lenne szükség:
- A folyamatban lévő ügyek felülvizsgálata: Az összes devizahiteles ügyet újra kellene értékelni az új ítélet fényében.
- A végrehajtások leállítása: Az érvénytelen szerződésekre alapozott végrehajtásokat fel kellene függeszteni.
- Kárpótlás a fogyasztóknak: Akiktől jogalap nélkül szedtek be pénzt, vagy akiknek az ingatlanát elárverezték, kártérítést kaphatnának.
- Jogi felelősségre vonás: Az ügyvéd felvetette, hogy azok, akik tudatosan nem alkalmazták az uniós jogot, szakmai és jogi felelősséggel tartozhatnak.
Kinek a feladata orvosolni a helyzetet?
Dr. Marczingós László értelmezése szerint a visszafizetési kötelezettség elsősorban a bankokat és jogutódjaikat terheli, nem az államot. Az állam csak akkor felelős, ha a bírósági eljárásokban nem biztosította az uniós jog megfelelő érvényesülését.
Az ügyvéd felszólította az Igazságügyi Minisztériumot, a Kúriát, a Magyar Ügyvédi Kamarát, valamint a közjegyzői és végrehajtói kamarát, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a fogyasztók jogainak biztosítása érdekében.
Az ítélet végrehajtása és értelmezése körül vélhetően még sok vita lesz, de az biztos, hogy ez a döntés új fejezetet nyithat a magyarországi devizahiteles ügyek történetében, és számos adós számára hozhat kedvező fordulatot.
Aki Dr. Marczingós László értelmezését eredetiben is szeretné meghallgatni, az nézze meg az alábbi videót.
