A NASA, az Axiom Space és a SpaceX legkorábban június 22-ére, vasárnapra tűzte ki a Nemzetközi űrállomásra induló negyedik privát űrhajós küldetés, az Axiom Mission 4 indítását. A kilövést már többszöri alkalommal elhalasztották, legutóbb múlt csütörtökön közölték, hogy nyomásváltozást észleltek az űrállomás fedélzetén. Miközben a szabolcsi megyeszékhely valóságos űrlázban ég, lapunk a magyar űrprogramról kérdezte az utca emberét.
Az Axiom–4-misszió legénységének tagja Kapu Tibor, Shubhanshu Shukla (India), Slawosz Uznanski-Wisniewski (Lengyelország), valamint Peggy Whitson, korábbi NASA-űrhajós. A négyfűs legénység egy SpaceX Crew Dragon kapszulában utazik majd, amelyet egy Falcon–9 rakéta juttat a világűrbe a floridai Kennedy űrközpontból.
A nyíregyházi származású Kapu Tibor 2022. januárjában pályázott a magyar űrhajós programba. A 247 jelentkezű közül először 44-en maradtak, majd a hamburgi és kölni kiképzések után 25 főre szűkült a mezőny. A többszörös orvosi alkalmassági vizsgálatok végén nyolcan, késűbb négyen folytathatták a felkészülést. Végül a hosszú hónapokon át tartó intenzív elméleti és gyakorlati képzést követően derült ki, hogy egy nyíregyházi fiatalember az a kiválasztott, aki 2025 júniusában várhatóan 30 napra utazhat a világűrbe.
Ami a magas ívű terv anyagi hátterét illeti: az űrutazással járó teljes költség megközelíti a 30 milliárd forintot. Ennek jelentős részét – mintegy 27 milliárd forintot – a magyar állam finanszírozza. A költségek kisebb hányadát az Európai Parlament kommunikációs programja támogatta (ennek pontos összege nem nyilvános). Emellett magyarországi cégek – például a 4iG Űr- és Védelmi Zrt. – infrastrukturális, PR- és technológiai együttműködések révén is hozzájárultak a programhoz.
Bár a magyar űrprogram tudományos és technológiai szempontból is jelentős lehetőség, a közvélemény megosztott. Egyesek szerint nemzeti büszkeség, mások úgy tartják, csak egy “látványberuházás” mindez egy olyan országban, ahol az alapvetű szolgáltatások is hiányosak. Lapunk három szabolcsi lakost kérdezett arról, hogyan viszonyulnak a majdani kilövéshez és a kormány űrterveihez.
Sándor (89), Gyulaháza: „Anno nagyon büszke voltam Farkas Bercire. Most is tisztelem a kiválasztott szabolcsi fiatalt, de szerintem ez az egész program csak PR-fogás. Olyan ez, mint amikor olimpiát akartunk rendezni. A vasúton sok helyen húsz km/órával döcögünk, de mi embert küldünk a világűrbe. Előbb az alapdolgokat kellene rendbe tenni.”
Márta (22), kommunikáció szakos hallgató Csengerrűl: „Szerintem nagy reklámértéke van. Egy ilyen űrutazás miatt Magyarország bekerül a nemzetközi hírekbe. Nem látok problémát a költésben.”
Ferenc (39), középvezető egy nyíregyházi gyorsétteremben: „Ablakon kidobott pénz. Régen fideszes voltam, de mára kiábrándultam. A szüleim nem kaptak megfelelű ellátást, egyikük kórházi fertűzésbe halt bele. Az életnek kellene az első helyen állnia – nem a propagandának, nem a focinak, nem az űrutazásnak. Ez a kormány elszakadt a valóságtól.”
A második magyar és a második szabolcsi
Érdekesség, hogy Magyarország első űrhajósa is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébűl származik, Farkas Bertalan 1950. augusztus 2-án született Gyulaházán. 1980. május 26-án lőtték ki a Szojuz–36 űrhajóval a Szovjetunió Interkozmosz programja keretében, és a Szaljut–6 űrállomáson töltött el egy hetet. (Az ő utazása is propagandacélokat szolgált, egyike volt a szocialista országok űrhajósainak.)
Gyulaházán azóta űrkutatási látogatóközpont épült, amely jelenleg még nem nyitotta meg kapuit. A komplexum 237 négyzetméteres kiállítóteret, 40 négyzetméteres fogadóhelyiséget, illetve 94 négyzetméternyi szociális- és kiszolgálóteret foglal magába.
Nyitókép: Kapu Tibor, a kilövésre váró, Farkas Bertalan, az első magyar és Cserényi Gyula, tartalék űrhajós
Fotó: Hunor, Space-X
