Vajon miért kereshet egy fővárosi átlagban kétszer annyi pénzt havonta, mint egy kelet-magyarországi munkavállaló? Budapest messze az élen, a keleti régió lemaradt a fizetésekben. Jász-Nagykun-Szolnok megye is jócskán a képzeletbeli felezővonal alatt.
A budapesti keresetek annyira felfelé torzítják az átlagot, hogy a magyarországi nettó átlagfizetést – ami az első háromnegyed évben 334 920 forint volt – csak ebben a két megyében haladták meg a keresetek.
Havi nettó 300 ezer forint fölött hat megyében lehetett keresni, közülük Komárom-Esztergom kevéssel maradt le az országos átlagtól (327 300 forint). A kiugróan magas budapesti keresetekhez képest meglepőnek tűnhet, hogy Pest megye épp csak befért a 300 ezres klubba (301 680 forint).
Kelet-Magyarországon a legjobb kereseteket Heves megye kínálja (az egyetlen Dunától keletre fekvő megye, ahol háromszázezer fölött fizettek, 307 494 forint volt a nettó átlag), a legrosszabbul fizető dunántúli megye pedig Somogy lett nettó 268 781 forinttal.
A legalacsonyabbak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében voltak a keresetek, ez az egyetlen megye, ahol a 240 ezret sem érte el a nettó átlag: a 238 420 forintnál a budapesti átlagos nettó bér 73 százalékkal magasabb. A legrosszabb fizetéseket kínáló négy megyéből három kelet-magyarországi: Békésben a második legrosszabbak a fizetések, ha csak hajszállal is, de elmaradnak a 250 ezertől (249 939 forint), aztán Nógrád, majd Borsod-Abaúj-Zemplén jön javuló sorrendben. Borsodban a nettó havi átlagkereset 264 ezer forint.
További részletek a Telex cikkében olvashatók.
