Nyílászárók cseréjét vállalja el, miután azt mondja a hiszékeny időseknek, hogy mindez kötelező. Hatalmas előleget kér, a munkát azonban sosem fogja elvégezni. Óvatosan a házaló “vállalkozókkal”!
Tovább olvasom
Nettó 400.000 forinttal csábították magukhoz a dolgozókat, akik a teljes járandóságukat megkapják már az oktatás alatt, miközben a börtön még csak most épül. Mekkora szerencse, hogy ehhez sem kellettek az uniós pénzek.
Tovább olvasom
Ez alig több, mint a másfélszerese egy 20 éve a pályán levő tanár átlagos havi járandóságának. Elég a szakmunkás végzettség az állás betöltéséhez.
Tovább olvasom
Reméljük, ez az ígéret legalább megvalósul, mert láttunk már olyat számos esetben, hogy a Fidesz valamit megígért, aztán a lufi kipukkadt, az ígéret elszállt, megvalósítás nélkül. Ugye ehhez nem kell uniós pénz? A szerdai kormányülésen Mészáros Lajos, dunaújvárosi országgyűlési képviselő javaslatára arról döntöttek, hogy a kormány hat hónapig kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét – jelentette be Facebook-oldalán a miniszterelnök. „Sajnos Brüsszelből hiába várunk segítséget, onnan csak szankciók jönnek. Más nem” – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a céget tönkretették a korábbi cégek, vállalatvezetők és a brüsszeli szankciók. A miniszterelnök elmondta, hogy a döntést…
Tovább olvasom
Navracsics Tibor szerint sokasodnak az érvek az ELTE, a BME, a Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia modellváltása mellett. Láthatjuk, hogy a “modellváltáson” átesett egyetemek milyen remek fideszes kifizetőhelyek lettek kuratóriumi tagsággal. Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter Fiala Jánosnak adott interjút pénteken, melyben szó esett többek között az egyetemek modellváltásáról is. A beszélgetést a Népszava elemezte. Navracsics Tibor az interjúban azt mondta, szerinte „sokasodnak az érvek” az ELTE, a BME, a Képzőművészeti Egyetem vagy a Zeneakadémia átalakulása mellett, és bár „nem biztos, hogy mindegyiknek lenne értelme”, neki van tudomása arról, hogy „fontolgatják”…
Tovább olvasom
Vajon miért kereshet egy fővárosi átlagban kétszer annyi pénzt havonta, mint egy kelet-magyarországi munkavállaló? Budapest messze az élen, a keleti régió lemaradt a fizetésekben. Jász-Nagykun-Szolnok megye is jócskán a képzeletbeli felezővonal alatt. A budapesti keresetek annyira felfelé torzítják az átlagot, hogy a magyarországi nettó átlagfizetést – ami az első háromnegyed évben 334 920 forint volt – csak ebben a két megyében haladták meg a keresetek. Havi nettó 300 ezer forint fölött hat megyében lehetett keresni, közülük Komárom-Esztergom kevéssel maradt le az országos átlagtól (327 300 forint). A kiugróan magas budapesti keresetekhez képest meglepőnek…
Tovább olvasom
De a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó pedagógusok a havi 800 ezret is megkeresik. Mégis úgy érzik, a megélhetési válságban a jelenlegi bérek túl alacsonyak. Mit szólnának a magyar pedagógusok béréhez? Portugál tanárok és iskolai alkalmazottak tízezrei vonultak a főváros, Lisszabon utcáira, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb tüntetésén magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követeljenek. Az Oktatási Szakemberek Szövetsége (STOP) által szervezett megmozduláson a tüntetők transzparenseket tartottak és jelszavakat kiabáltak, miközben lemondásra szólították fel Joao Costa oktatási minisztert. Portugáliában a legalacsonyabb fizetési sávban lévő tanárok körülbelül 1100 eurót ( ~ 436…
Tovább olvasom
Tizenöten voltak mögötte és csak kilencen előtte az uniós rangsorban. Bruttó 4 millió 870 ezer forintot keres jelenleg havonta Orbán Viktor, ami évi több mint 58 milliós bruttó fizetést jelent, ezzel pedig a magyar miniszterelnök tavaly többet keresett az uniós átlagnál – az Európai Unió tagországainak miniszterelnöki bruttó éves átlagfizetése ugyanis 52,7 millió forint volt, írja a Euronews. Ez azt jelenti, hogy Orbán fizetése közel hatmillió forinttal meghaladja az uniós átlagot. A portál összesítése szerint Orbánnál csak a holland, francia, svéd, luxemburgi, ír, belga, dán, osztrák és német kancellár keresett többet tavaly.…
Tovább olvasom
Tíz kompetenciaterületen is jól kellene szerepelniük a pedagógusoknak, az éves teljesítmény tekintetében pedig csak a “legjobb” 20% kaphatna több fizetést az átlagnál. Az értékelésen legrosszabbul végző 20%-ot pedig fizetéscsökkentéssel sújtanák. Évente elvégzett belső teljesítményértékelést kellene bevezetni az oktatási-nevelési intézményekben – olvasható egy belügyminisztériumi dokumentumban, amelyet a Népszava szerzett meg. A lap szerint a terv egy olyan teljesítményértékelésről szól, amelyben a tanárok és az igazgatók minden tanév elején három számszerűsíthető teljesítménycélt leírnak – például vállalja, hogy legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot szervez az osztályának, vagy hogy 6 százalékkal csökkenni…
Tovább olvasom
Néhány százalékkal elmaradt a fizetések emelkedése a drágulás mértékétől az elmúlt évben. A bruttó átlagkereset 510 500 forint volt októberben, a nettó átlag 352 ezer – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a bruttónál 18,4, a nettónál 19,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – írja a HVG. Vagyis mivel eközben az infláció 21,1 százalékos volt, a reálbér valójában 2,2 százalékkal csökkent. A reálkereset február óta egy apró megszakítással folyamatosan esik, most a 2020. szeptemberi szinten tartanak, azaz a drágulás az elmúlt két év minden béremelésének hatását elvitte. Az átlagnál is…
Tovább olvasom