Nem kisebb személyiséggel beszélgetett podcastjában a szolnoki szakember, mint Áder János volt köztársasági elnökkel.
A 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát, a határozatból azonban nem lett jogszabály: még mindig használható a technológia, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetszennyező – hangsúlyozta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent új részében.
A volt államfő a műsorába – amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztón is – Nagy Mariannt, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) laborvezetőjét hívta meg, aki 23 éve részt vett a kárelhárításban. A laborvezető egyetértett azzal, hogy a tiszai cianidszennyezés Csernobil után Európa második legnagyobb természeti katasztrófája volt.
Áder János felidézte, hogy 2000. január 30-án egy romániai aranybányánál gátszakadás történt, amelynek következtében 100 ezer köbméter cianidos zagy került a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. Hozzátette, hogy a tározót mindössze egy évvel korábban adták át, tehát súlyos tervezési, engedélyezési és működtetési hibáknak is állniuk kellett a háttérben a rendkívüli időjáráson túl.
A román hatóságok egy nappal később értesítették a magyar felet. Nagy Mariann ugyanakkor megjegyezte, hogy Nagybánya a testvérvárosa Szolnoknak, ezért az ottani polgármester már január 30-án éjszaka jelezte telefonon a problémát a magyar településvezetőnek. Ez komoly segítséget jelentett, mivel áradásos időszakban gyorsan terjed a szennyezés.
A korábbi köztársasági elnök közölte, hogy a cianid mennyisége a Szamosban több mint 320-szorosa volt a határértéknek és elismeréssel szólt a kárelhárításban részt vevők akkori tevékenységéről.
Áder János az eredményeket ismertetve közölte, hogy a Tisza-tó 93 százalékába nem jutott be a szennyezés, 13 holtágat teljesen megmentettek, megóvták a felszín alatti vízbázist és senki sem halt bele a környezetpusztításba. Ugyanakkor 1250 tonna, vízfelszínen úszó haltetemet fogtak ki és semmisítettek meg. Hozzátette: madarak, emlősök is elpusztultak.
Magyarország perelte a szennyező román-ausztrál vállalatot, mintegy 30 milliárd forintra becsülve a kárát – idézte fel a volt államfő. Bár a pert az állam megnyerte, egy fillért sem kapott, mert a cég csődbe ment, Románia pedig nem állt helyt. Így “a szennyező fizet” uniós elvéből egyetlen fillér kártérítés sem következett Magyarországnak – hangsúlyozta Áder János.
Hozzáfűzte, hogy a környezetpusztítás miatt hosszabb időre fel kellett függeszteni a halászatot és a horgászatot, továbbá a turizmus is nagyon megsínylette a történteket.
MTI
