A tusványosi tradícióhoz híven Orbán Viktor idén is az unióellenes retorika, a háborús forgatókönyvek és az aktuálpolitikai üzenetek hármasára építette beszédét. A miniszterelnök saját megfogalmazása szerint cikluszáró beszédet mondott, azzal a szándékkal, hogy 2026-ban győztesen térhessen vissza. Noha előzetesen komoly bejelentésre lehetett számítani, a valóságban nem hangzott el olyan kaliberű újdonság, amire a várakozás alapján lehetett volna következtetni.
Belpolitikai üzenetek és a Tisza-kihívás
A miniszterelnök rögtön a beszéd elején leszögezte, hogy tisztában van a Tisza Párt jelentette kihívással. A Fidesz belső mérései szerint azonban, ha most vasárnap lennének a választások, a 106 egyéni választókerületből 80-at a kormánypártok nyernének meg. Orbán ugyanakkor nem elégedett ezzel az eredménnyel, hiszen az előző választáson ennél jobban szerepeltek.
Fontos bejelentésként ismertette a Digitális Polgári Körök (DPK) elindítását, amely a korábban létrehozott Harcosok Klubja mellett egy békésebb alternatívát kínál azoknak, akik nem akarnak harcolni, de részt szeretnének venni az ország építésében. Orbán szerint a digitális tér jelenleg ellenséges terület számukra, és aki vállalja nem liberális meggyőződését, azt megalázzák az online térben.
A kormányfő kemény kritikát fogalmazott meg a magyar showbiznisszel szemben is, kiemelve a Kneecap zenekar kitiltását, valamint Azahriah és Majka korábbi megnyilvánulásait. “Valami láthatóan félrecsúszott a választás előtt a magyar showbizniszben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy érti, mindenki pénzből él, de a pénz nem lehet ennyire fontos.
Világháborús rettegtetés és az EU hibáztatása
A beszéd leghangsúlyosabb része a harmadik világháború növekvő esélyéről szólt. Orbán részletesen felsorolta azokat az előjeleket, amelyek szerinte a korábbi világháborúkat is megelőzték: a nagyhatalmak közötti erősödő rivalizálás, a fegyveres konfliktusok számának emelkedése, a fegyverkezési verseny fokozódása, a világgazdaság blokkosodása és a migráció növekedése.
A miniszterelnök öt pontban vázolta fel, hogyan maradhat ki Magyarország a háborúból: jó kapcsolatot kell ápolni a világ minden erőközpontjával, erőt kell szerezni az önvédelemhez, önellátási képességet kell kialakítani, fejleszteni kell a humán erőforrásokat, és hosszútávú tervre van szükség. Orbán szerint Magyarország hat világerőközpontból öttel jóban van – az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Indiával és a türkvilággal -, csak Brüsszellel nem.
A kormányfő szerint az EU eldöntötte, hogy háborúba megy, és ezzel békeprojektből háborús projektté vált. Orbán úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nyugathoz való közeledése az erőegyensúly felbomlásához vezetett, amit Európa nem értett meg, és ez egzisztenciális válságot jelentett Oroszország számára. Ez a megközelítés egyértelműen az orosz narratívát visszhangozza.
Magyar Nagystratégia és a jövő víziója
Orbán bemutatta a Magyar Nagystratégia alapjait, amely szerint Magyarország “nagy és gazdag” lesz – nem területileg nagy, hanem amerikai értelemben “great”. A stratégia célja, hogy megfordítsa a Trianoni békeszerződés óta fennálló helyzetet, amikor szerinte eldöntötték, hogy Magyarország kicsi lesz és szegény.
A kormányfő szerint Közép-Európáé a jövő, mert a régió meg tudta védeni magát a migrációtól, szemben Nyugat-Európával, ahol visszafordíthatatlanul vegyestársadalmak alakultak ki. Orbán szerint tíz év múlva az akkori magyar miniszterelnöknek az lesz az egyik fontos feladata, hogy a nyugati határokat is megvédje a migrációtól.
Hagyományos értékek és az “átbillenési pont”
A beszéd végén Orbán a szokásos migrációs és LMBTQ-ellenes üzenetekkel zárta előadását. Különösen figyelemre méltó volt, amikor arról beszélt, hogy szerinte létezik egy “átbillenési pont” a keresztény kultúra feladásában, mégpedig az, amikor az azonos neműek házasságát törvényi szintre emelik. Orbán szerint ilyen állapotban érte Nyugatot a migráció, ezért nem tudtak védekezni.
A miniszterelnök tusványosi beszéde ezúttal is a szokásos elemeket tartalmazta: EU-ellenességet, háborús rettegtetést, a keresztény értékek védelmét és a migrációval szembeni keményvonalas álláspontot. Az előadás hangvétele különösen sötét volt, ami tükrözi a kormány jelenlegi kihívásait mind bel-, mind külpolitikailag, egyúttal arra is utal, nemigen képes megújulni a kormány mondanivalójában. Kérdés, ez 2026-ban elég lesz-e a kormányon maradáshoz.
A beszéd itt visszanézhető.
