A tartós gazdasági nyomás miatt a magyar lakosság többsége számára a mindennapi pénzügyi túlélés vette át a hosszú távú vagyongyarapítási tervek helyét. A Provident kilenc országra kiterjedő, reprezentatív Financial Wellbeing kutatásának legfrissebb adatai szerint a magyarok 28 százaléka a hónap végére teljesen feléli a jövedelmét.
A kilenc országot vizsgáló felmérés adatai alapján a vizsgált piacok közül Magyarországon a legmagasabb, 28 százalék azoknak az aránya, akik fizetéstől fizetésig élnek. A nemzetközi mezőnyben a hazai mutató jelentősen meghaladja a régiós és globális átlagot: Csehországban, Lengyelországban és Litvániában mindössze a lakosság 13 százaléka éli fel teljesen a jövedelmét a hónap végére, míg Ausztráliában 16, Mexikóban 17, Észtországban és Romániában 20, Lettországban pedig 24 százalék ez az arány.
A kutatás rávilágít arra is, hogy a magyar lakosság 51 százalékának csupán minimális mozgástere marad a rendszeres, kötelező kiadások rendezése után. Ezzel szemben mindössze a megkérdezettek 17 százaléka számolhat be arról, hogy a havi fix költségei felett közepes (20–50% közötti) vagy nagyobb (50% feletti) szabadon elkölthető összeget tud megőrizni a számláján.
A háztartások pénzügyi ellenállóképességét tovább gyengíti a megfelelő megtakarítások hiánya. A magyarok mintegy negyedének (24 százalék) egyáltalán nincs váratlan helyzetekre felhalmozott tartaléka – míg ez az arány Csehországban 13, Litvániában 14 százalék. További 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy félretett pénze kevesebb mint hat hónapra nyújtana fedezetet egy esetleges jövedelemkiesés esetén, és mindössze a lakosság 36 százaléka rendelkezik félévnél hosszabb időre elegendő megtakarítással.
A megtakarítási képesség terén erős vagyoni és demográfiai polarizáció figyelhető meg. A diplomások 48 százaléka tud rendszeresen félretenni, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az arány mindössze 34 százalék. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 17 százalékának ürül ki a kasszája a hónap végére, miközben a legfeljebb középfokú végzettségűeknél ez az arány 32 százalék. Eközben a falvakban élők 35 százaléka egyáltalán nem volt képes spórolni az elmúlt 12 hónapban, míg Budapesten 24 százalék nyilatkozott így. A nőknél 32 százalékot érint a hónap végi pénztelenség, míg a férfiaknál ez a mutató 24 százalék.
Bár a megkérdezettek 81 százaléka továbbra is készít valamilyen szintű pénzügyi tervet, a tudatos fegyelem lazulni látszik.
A nagyobb kiadásokat módszeresen megtervezők aránya a 2024-es 41 százalékról 33 százalékra esett vissza, és ezzel párhuzamosan a mérések történetének legmagasabb értékére, 16 százalékra emelkedett azok aránya, akik már egyáltalán nem készítenek költségvetést.
Ugyanakkor a kényszerűségből aktívabb pénzügyi jelenlét növelte a fogyasztói magabiztosságot is: a pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékozottság és magabiztosság a tavalyi 46 százalékról 55 százalékra emelkedett a hazai lakosság körében.
A Provident Pénzügyi Zrt. friss Financial Wellbeing reprezentatív kutatása kilenc ország bevonásával térképezi fel évről évre, hogyan látják az emberek saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi döntéseiket. A felmérés országonként mintegy ezer, 18 és 75 év közötti válaszadó bevonásával készült 2026 májusában.
Kép: Provident, PORNSAWAN
