Nem Nyíregyháza és nem Debrecen. A Partizán egy alig több mint ezer lakosú szabolcsi faluban, Penészleken építi fel új kelet-magyarországi bázisát. Gulyás Márton augusztus 28-án jelentette be a tervet, de a történet jóval régebbre nyúlik vissza: családja már az 1960-as évek végén kamerával járt ugyanebben a faluban.
A projektet alig két hete hirdették meg, de már az első héten több mint ezren váltottak téglajegyet. A legkisebb hozzájárulás 20 ezer forint, vagyis csak ebből legalább 20 millió forint gyűlhetett össze az építkezésre. A támogatók nevét felírják majd a ház úgynevezett dicsőségfalára, és minden téglajegyes egy Polaroid-képet is kap a saját téglájáról. A gyűjtés szeptember végéig tart, közben az egykori orvosi rendelő felújításának előkészítése is megkezdődött.
A tíz éve üresen álló, önkormányzati tulajdonú épületben stúdió, videós és podcastműhely, valamint lakhatásra alkalmas rész készül. A Partizán innen akar riportokat, dokumentumfilmeket és beszélgetéseket készíteni Szabolcsról és Kelet-Magyarországról. Vetítéseket, közönségtalálkozókat és más helyi programokat is terveznek.
A Szabolcs24.hu Bíró Péter polgármestert kérdezte arról, mit szól Penészlek a Partizán érkezéséhez, és mit remélhet ettől az 1020 fős község. A polgármester szerint Gulyás Márton nem most fedezte fel magának Penészleket. Két-három éve rendszeresen visszajár a településre, időt tölt az emberekkel, beszélget velük, próbálja megismerni a falut. Ebben családi előzmény is van.
Gulyás Gyula és Gulyás János 1968-ban forgatott Penészleken. A faluba közel egy évtizeddel később is visszatértek, ebből született a Vannak változások című, közel háromórás filmszociográfia. A filmet 1980-ban mutatták be, Penészleken azonban csak 2023-ban vetítették le először. Bíró Péter szerint a vetítés sok régi emléket megmozgatott.
„Megszépültek az emlékek” – idézte fel, hogyan fogadták a filmet azok, akik még ismerték azt a Penészleket.
A falu az országos nyilvánosság számára már 1968-ban is ismertté vált. Végh Antal Állóvíz című szociográfiája nyersen írt az akkori állapotokról. A korabeli adatok szerint 2654 lakosra mindössze kilenc fürdőszoba jutott, a lakások negyedénél még illemhely sem volt. A szövegből országos ügy lett, a megyei pártvezetés pedig támadást indított Végh ellen.
Penészlek hosszú időre a leszakadó szabolcsi falu egyik jelképévé vált. Bíró Péter nem tagadja, hogy az akkori filmeknek és írásoknak volt valóságalapjuk, de szerinte a vidéki emberek ábrázolása sokszor ma is félremegy.
Úgy fogalmazott, a vidéki emberek nem buták és nem tanulatlanok, mégis több országos műsorban hajlamosak leegyszerűsítve, negatív szerepben megjeleníteni őket. Penészlek közben sokat változott. Nincsenek már nádfedeles házak, de a falu nem lett hirtelen fejlesztési sikertörténet. Nincs szennyvízhálózat, az önkormányzati kezelésű utakból mintegy hat kilométernek nincs szilárd burkolata. A község teljes éves költségvetése a polgármester szerint 303 millió forint.
Ehhez képest komoly tétel lehet az az állam által létrehozott kísérleti vidékfejlesztési program is, amelybe Penészlek bekerült. A nyírbátori térség tíz települése évi egymilliárd forintos kereten osztozhat. Hogy ebből pontosan mennyi és milyen célra jut Penészleknek, egyelőre nem ismert.
Bíró Péter szerint a Partizán megjelenése másfajta lehetőség. Nem közvetlenül aszfaltot vagy csatornát hoz, hanem figyelmet. „Eddig nem nagyon kaptunk figyelmet” – mondta.
Pedig szerinte van mit megmutatni. Penészlekről származik Usztics Mátyás színész, helyi népdalokat gyűjtöttek a településen, régi penészleki ételek receptjei is fennmaradtak. A görögkatolikus templomuk az egyházmegye egyik meghatározó temploma.
A polgármester azt reméli, hogy az országos nyilvánosság nem egyszerűen problémás faluként fedezi fel újra Penészleket. A képviselő-testületnek szerinte később azt is végig kell gondolnia, hogyan tudja a község saját turisztikai és települési arculatában használni azt a figyelmet, amely most hirtelen ráirányul.
A helyiek között egyelőre inkább a kíváncsiság dominál, mint az ellenérzés. Bíró szerint főleg a fiatalokat foglalkoztatja a Partizán érkezése, közülük sokan rendszeresen nézik is Gulyás Márton műsorait. Tizenöt évig élt Angliában, majd hazaköltözött Penészlekre. 2024 októbere óta vezeti a községet, elődje 26 évig volt polgármester.
A Partizán most ugyanezt a falut választotta kelet-magyarországi kísérletének helyszínéül. Penészlek számára akkor lesz igazán értéke a Partizán érkezésének, ha a falu nem egyszerű háttér marad Gulyás Márton kamerái mögött. Bíró Péter szerint eddig azt látja, hogy Gulyás időt szán az emberekre. A helyiek pedig azt remélik: ha 58 év után ismét országosan beszélnek Penészlekről, most őket is meghallgatják.
Fotó: Facebook/Bíró Péter
