Csütörtökön este a HVG székházában találkoztak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek, a Greenpeace Magyarország és a HVG által szervezett klímamegbeszélésen a két politikus zöld kérdésekben ütköztette érveit és terveit.
A két ellenzéki miniszterelnök-jelölt között szó esett a kibocsátás-csökkentésről, Paksról és a Mátrai Erőműről is. A legnagyobb vita viszont arról szólt, hogy kire kell terhelni a klímaharc költségeit.
Dobrev Kláráról, a DK pályázójáról kiderült még, hogy igyekszik nem minden évben olyan új ruhákat vásárolni, amire nincs szüksége, Márki-Zayról pedig, hogy szódagépet használ palackozott víz helyett, és családját is kerékpáros közlekedésre biztatja Hódmezővásárhelyen.
Márki-Zay Péter kezdett először a “kibocsátó fizet” elvéről beszélni, aminek a vége mindig az, hogy a fogyasztóra hárítják át a költségeket. Szerinte így “érezni kell az energiaárak emelkedését hogy fenntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot”, ez fog mindenkit hatékonyságra ösztönözni. A rezsicsökkentést azért nevete felelőtlen lépésnek, mivel könnyű bevezetni, de nehéz megszüntetni, és azokon is segít, akik nincsenek rászorulva, miközben nagyon káros hatása van a környezetvédelemre is. Amikor felmerült, hogy mi lesz a szociális komponenssel, kijelentette, hogy nem szociális komponens, van, hanem populsita komponens.
Dobrev Klára szerint viszont sok millió olyan ember van, aki nem engedheti meg magának a kevésbé szennyező eszközöket, mint például egy elektromos autót a régi és sokat szennyező helyett, vagy hogy ne szeméttel fűtsön, ezért sávosan kellene ingyen adni az energiát. Szerinte nem populizmus, ha nem a kisemberekkel akarjuk megfizettetni a klímakatasztrófa elkerülésének költségeit.
Szó esett arról, szabad-e büntetni a szennyező anyagokkal otthonukat fűtőket. Márki-Zay szerint igen és szigorúan, Dobrev szerint viszont sokaknak nincs választásuk, és nem.
Márki-Zay szerint is fontos a szigetelés és az energiahatékonyság, szerinte ez az igazi rezsicsökkentés, megemlítette, hogy náluk 118 szegregátumokban lévő lakásnál végeznek nyílászárócserét és építenek be hőszivattyús villanybojlereket, és a panelprogram is fontos, ezekre uniós pénz van.
A végén még gyorsan felsorolták, ki mit tenne a kormányon. Márki-Zay betétdíjat vezetne be, erősítve a körforgásos gazdaságot, az épületszigetelést erőltetné, a tömegközlekedés elektromosítását siettetné, a megújuló energiák között a geotermiának adna nagyobb hangsúlyt, figyelne a vízmegtartásra, a zöld városokra, a klímaerdőkre.
Dobrev elérné 2030-ig a 65 százalékos kibocsátás-csökkentést, és szigorúbb szabályozással bírná rá a mezőgadzaságban a fideszes oligarchákat a biodiverzitás védelmére, és odafigyelne a hulladékgazdálkodásra.
