Kategória: Zöldebb Nyíregyházáért

Az olyan online divatmárkák, mint az Asos vagy a Boohoo által árult ruhadarabok fele szűz, vagyis közvetlenül kőolajból származó műanyagból készül – számolt be a Guardian a Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA) kutatásáról. A kutatáshoz a tudósok két héten keresztül elemeztek 10 ezer terméket olyan, online értékesítő divatmárkáktól, mint az Asos, a Boohoo, a Missguided és a PrettyLittleThings. Arra az eredményre jutottak, hogy a termékek 49 százaléka teljesen új, szűz műanyagból készülő szintetikus alapanyagokból, így poliészterből, akrilból és nejlonból készül. A vizsgált termékek között 1 százalékban találtak…

Tovább olvasom

A szélenergia az egyik legtisztább és legolcsóbb energiatermelési mód, Orbán Viktor mégsem számol vele. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja a nemzetközi szélnap alkalmából ismételten felszólítja a kormányt, hogy oldja fel a szélenergiát ellehetetlenítő szabályokat, mert a szélenergia nélkül nem állítható meg a klímaváltozás! Európában energiaforradalom zajlik: 2020-ban a történelem során először több áramot termeltek megújuló forrásból, mint fosszilis tüzelőanyagokból. A zöld forradalom két legfőbb lába a szél- és a napenergia. Magyarország viszont egyelőre kimarad ebből, mert a kormány lemondott a szélenergiáról. 2011 óta egyetlen szélturbina sem épült hazánkban és…

Tovább olvasom

Az európai városok több mint felében még mindig probléma a levegőszennyezettség a legfrissebb adatok szerint, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt tavalyi korlátozások idején csökkent a közlekedésből származó és egyéb károsanyagok kibocsátása – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 323 európai város 2019-es és 2020-as adatait elemezve megállapította, hogy ezek közül mindössze 127-ben, vagyis nagyjából 40 százalékukban nem haladta meg a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) légköri koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott határértéket. A finomszemcsés anyagoknak való kitettség…

Tovább olvasom

1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött a világon, aminek 90 százalékát nem hasznosították újra. Jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő a világban. A nehezen lebomló műanyagok ugyanakkor kockázatot jelentenek az élővilágra, gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve pedig egészségügyi problémát okozhatnak. A műanyagot sajnos nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell, az értékes műanyaghulladékot pedig nyersanyagként minél nagyobb arányban kell vagy kellene visszavezetni a körforgásos gazdaságba. Minden megy, ami pótolható Magyarországon 2021. júliusától korlátozzák bizonyos egyszer…

Tovább olvasom

A márciusi nagy, koncessziós átalakítás után nemrég újabb kiigazításon is átesett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) – írta meg a dontwasteit.hu. Legutóbb az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény módosította a Ht.-t. A magánszemélyek ingatlanon való hulladékfelhalmozását korlátozza az az új passzus, amely kimondja, hogy “természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó és nem építési és bontási hulladék, valamint legfeljebb 10 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építési és bontási…

Tovább olvasom