1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött a világon, aminek 90 százalékát nem hasznosították újra. Jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő a világban. A nehezen lebomló műanyagok ugyanakkor kockázatot jelentenek az élővilágra, gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve pedig egészségügyi problémát okozhatnak.
A műanyagot sajnos nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell, az értékes műanyaghulladékot pedig nyersanyagként minél nagyobb arányban kell vagy kellene visszavezetni a körforgásos gazdaságba.
Minden megy, ami pótolható
Magyarországon 2021. júliusától korlátozzák bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, például evőeszközök, szívószálak, fültisztító pálcikák, egyes bevásárlótáskák, szatyrok forgalmazását. Tilos lesz forgalomba hozni olyan egyszer használatos műanyag termékeket, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékeket, mint a
- fültisztító pálcika,
- evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika),
- tányér,
- szívószál,
- italkeverő pálcika,
- léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálca, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet,
- expandált polisztirolból készült ételtároló edény
- expandált polisztirolból készült italtároló és pohár, beleértve a kupakját és a fedelét is.
A rendelet kiterjed azoknak a könnyű műanyag hordtasakoknak forgalomba hozatalára is, amelynek falvastagsága 15 mikron és afeletti – a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével.
Szintén július 1-jén lép életbe a törvény, amelynek következtében az uzsonnás vagy kiflis műanyag zacskók kilogrammonkénti termékdíja 57 forintról 1900 forintra emelkedik.
Ezeknek az apró eszközöknek a kivonása csak az első lépés. Az Európai Unió úgy döntött, hogy az európai tengerekben és partokon leggyakrabban talált egyszer használatos műanyagtermékeknek menniük kell. Ha a listán szereplő összes termék helyett újrahasznosítható vagy fenntartható alternatíva kerül forgalomba, akkor javarészt megszűnik a tengerekbe jutó szemét utánpótlása. A tengeri hulladék 43, míg a halászeszközök a 27 százalékát teszik ki, így az ezek elleni fellépés együttesen az összes tengeri hulladék 70 százalékát érinti.
A fent felsoroltakon kívül várhatóan az élelmiszertartó edények, gyűjtő és egyedi csomagolások (például csipszek és édességek csomagolása), italdobozok, poharak, filteres dohánytermékek, nedves törlőkendők, léggömbök és könnyű műanyag zacskók gyártóinak hozzá kellene járulniuk a hulladékgazdálkodás, illetve az egyszer használatos műanyagtermékekkel kapcsolatos ismeretterjesztés költségeihez.
A műanyag flakonokra a tervezet begyűjtési célértéket határoznak meg: a tagállamoknak 2025-re a flakonok 90 százalékát kell visszagyűjteniük például betétdíjrendszer bevezetésével.
Az egészségügyi betétek, nedves törlőkendők és léggömbök gyártóinak szabványcímkéken kellene tájékoztatniuk a vásárlókat a termékeik műanyagtartalmáról és a káros környezeti hatásaikról. Az Európai Bizottság az elhagyott műanyagtartalmú halászeszközök gyártóira hárítaná a kikötőkből való begyűjtésük és elszállításuk költségeit, és nekik is állniuk kellene az ilyen termékekkel kapcsolatos figyelemfelhívást.
De mennyibe kerül mindez?
A Bizottság számításai szerint a javaslat 2030-ra 3,4 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkentené a károsanyag-kibocsátást, 2030-ig 22 milliárd eurónak megfelelő környezeti kárt előzne meg, és 6,5 milliárd euró megtakarítást jelentene a fogyasztóknak. Persze mindez pénzbe kerül, amire a cégeknek fel kell készülniük.
A teljes cikkért látogason el az Ökopolisz oldalára!
