A kormánypárti sajtó első körben rettentő látványos sikálásba kezdett, de a helyzet tarthatatlanná vált. Az viszont nem véletlen, hogy a legfelsőbb vezetők annyira lefagytak, hogy Orbán Viktor továbbra sem tartotta fontosnak, hogy erről a hatalmas botrányról legalább néhány mondatot szóljon. Nagy munkában lehetnek a kommunikációs szakemberek…
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
Bombaként robbant kedd reggel a Legfőbb Ügyészség közleménye, amely szerint Völner Pál képviselő és igazságügyi miniszterhelyettes mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész, a nyomozó főügyészség szerint ugyanis Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott, hogy cserébe elintézzen dolgokat.
A hír elsőre meglepetésnek tűnhet, a valóságban azonban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat. Az még kérdés, hogy az ehhez hasonló titkolózást mi indokolta, egy folyamatban lévő vádalku, vagy az, hogy a nyomozás a legfelsőbb szintekig vezet.
Azt, hogy kellően komoly ügyről van szó, először november elején merült fel. A 24.hu hozzá közel álló jogászoktól, ügyvédektől és végrehajtóktól kapott arról fülest, hogy Schadl Györgyöt, az MBVK elnökét letartóztatta a rendőrség, de akkor hiába próbáltak megerősítést szerezni, mindenhol zárt ajtókba ütköztek.
Az első konkrétabb információkat a Blikk közölte november 12-én. Ők annyit tudtak meg, hogy az MBVK „egyik magas beosztású vezetőjét” a repülőtérről vitték el a rendőrök, amikor feleségével Dubajba akart utazni, és a letartóztatását is elrendelték.
Amikor azonban megkeresték a Központi Nyomozó Főügyészséget, először semmilyen tájékoztatást nem kaptak, amikor pedig azt kérdezték, egyáltalán van-e ilyen ügy, azt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták a hatóságok.
Mind a 24.hu, mind a Blikk esetében árulkodó volt, hogy hiába hívták Schadlt, a mobiltelefonja ki volt kapcsolva, ami szintén az érintettségére utalt. Mint ahogy az is, hogy az elnök saját végrehajtói irodájában „technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
Szorul a hurok
Arra, hogy ismét szivárogni kezdjenek az információk, több mint két hetet kellett várni. Ehhez persze az is kellett, hogy a hatóságok még a szokásosnál is szigorúbb hírzárlatot rendeljenek el, érdemi tájékoztatást sem a Központi Nyomozó Főügyészség, sem a Fővárosi Törvényszék, sem a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, sem pedig az Igazságügyi Minisztérium nem adott.
A 24.hu birtokába még egy hangfelvétel is került, melyen az hallható, ahogy a végrehajtói kar egyik vezetője arról ad tájékoztatást: a teljes hírzárlatot mindenkinek be kell tartania, ha nem, akkor annak következményei lesznek. „Az a kikötés, hogy semmilyen kommunikáció ne menjen ki, ha ez utólag, akár fél év múlva is kiderül, annak nem lesz túl jó vége munkaügyi szempontból” – hangzott el a szűkkörű megbeszélésen.
Egy ekkora méretű ügy azonban a legritkább esetben maradhat titokban, a csendet végül Polt Péter legfőbb ügyész múlt csütörtökön törte meg, de ő sem magától, hanem Hadházy Ákos nyomására. A független országgyűlési képviselő írásban kérdezte Poltot arról, hogy folyik-e nyomozás Schadl ellen, egészen pontosan arra volt kíváncsi, hogy
- Van-e olyan büntetőügy, ill. nyomozás folyamatban, amelynek az érintettje a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar valamelyik vezetője?
- Milyen bűncselekmény gyanújával folyik az eljárás?
- Történt-e kényszerintézkedés az esetleges nyomozás keretein belül az elmúlt egy hónap során, s ha igen, milyen jellegű?
- Van-e gyanúsítottja az ügynek?
A legfőbb ügyész a kérdésözönre azonban csak annyit válaszolt, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel jelenleg nincs lehetősége válaszolni. Polt nem sokkal később egy közleményben ezt a büntetőeljárásról szóló és a minősített adat védelméről szóló törvénnyel magyarázta.
Ugyanezen a napon már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is csepegtetett egy kis információt a Kormányinfón, amikor arra a kérdésre, tud-e a kormány arról, hogy letartóztatták a végrehajtói kar vezetőjét, annyit válaszolt, hogy az újságban olvasta, és úgy tudja, „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt. Schadl neve azonban ekkor nem hangzott el.
Az ügyet Hadházy Ákos vitte tovább, aki vasárnap saját Facebook-oldalán már tényként közölte, hogy a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke ellen a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz. A képviselő posztolta a tulajdoni lapokat is, melyek bizonyítják, hogy a Főügyészség kezdeményezte Schadl és felesége ingatlanjainak zár alá vételét.
Az Azonnalinak adott interjúban Hadházy arról is beszélt, hogy Schadl kenőpénzt fogadhatott el a végrehajtási megbízások osztogatásáért, a szálak pedig az Igazságügyi Minisztérium felső szintjéig is nyúlhatnak.
Ezután már csak egy gyenge próbálkozás maradt a kormánypárti Origótól, mely leleplezőnek szánt cikkében bosszúról írt, és azt sem felejtette el megemlíteni, hogy Schadl feleségének édesanyja korábban Gyurcsány Ferenc titkárnője volt.
Ekkor azonban valószínűleg a legfelsőbb szinteken is tarthatatlan volt a botrány, így kedden maga a Legfőbb Ügyészség árulta el, hogy az ügyben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára – nem mellesleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Karra kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos – az érintett, aki a gyanú szerint 2019 óta 2-5 millió forint közötti összegeket kapott rendszeresen Schadl Györgytől, hogy bizonyos dolgokat elintézzen neki.
A közleményből derült ki az is, hogy az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó.
A 24.hu közben azt is megtudta, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok. A vádhatóság már szeptember 16. óta nyomoz, azt megelőzően – tehát a nyár folyamán is – a Nemzeti Védelmi Szolgálat végzett felderítést az ügyben.
Völner lemondására sem kellett sokat várni, néhány órával a közlemény nyilvánosságra kerülése után ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy bár „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte”, vállalja az ügy következményeit.
Miért titkolóztak?
Ahogy az a fentiekből is látszik, a Völner-ügynek, valamint Schadl György letartóztatásának a legszembetűnőbb vonása az, mennyire igyekezett azt heteken át titokban tartani a kormányzat. Hogy ennek a botrány elkerülése mellett voltak-e más okai, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a háttérben ne folytak volna előkészületek arra, hogyan lehet a botrány kitörését mérsékelni.
A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy az egészen a kormányzatig nyúló kínos ügy bizonyos, például Völner érintettségét bizonyító részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig ne legyen ez meghatározó téma. Abban, hogy ezt nem sikerült még hosszú hónapokig titokban tartani, nagy szerepe volt a bírósági végrehajtói kar elnökének letartóztatását kapargatni kezdő sajtónak és Hadházy Ákos ellenzéki képviselőnek, aki Polt Péter kérdésekkel bombázása mellett az ügy számos részletét időközben feltárta. Mindezek miatt információink szerint nem volt már tovább tartható a titkolózás, így elkerülhetetlen volt Völner mentelmi jogának kikérése is, amivel viszont az ügy azonnal reflektorfénybe került.
A kormánysajtóból sem derül ki egyelőre plusz információ, a Magyar Nemzet csak az ügyészségi közleményt idézte szó szerint, melyet az Origo szemlézett.
Legfelsőbb szintekről mindenesetre eddig nem érkezett reakció a történtekre. Sem Orbán Viktor, sem pedig Völner közvetlen főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter nem szólalt meg – utóbbinak a legfrissebb Facebook-posztja (melyet már a közlemény után adott ki) a Magyar Bankszövetség ünnepi vacsorájáról szólt. Igaz, az igazságügyi tárca annyit közölt, hogy helyes döntésnek tartják Völner lemondását, hiszen nem tudná ellátni a feladatát, de bíznak benne, hogy tisztázni fogja magát. A miniszterelnök egyelőre csak a 13. havi nyugdíj aláírásáról szóló jó hírt tartotta fontosnak megosztani követőivel. (Hvg.hu)
Frissítés: Varga Judit délután posztolt a Facebookon… a 13. havi nyugdíjról! Az igazságügyi vonalat érintő elképesztő botrányra egy szót sem fecsérelt. Hosszasan kell még fogalmazni, hogy lehet egy ilyen egyértelmű balhét elkenni, netán belefűzni a Gyurcsány-vonalat a lehetetlenbe… (igaz, az Origónak már sikerült)
