Hat írásbeli kérdéssel fordult Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez. Vadai hat kérdésével a „Híd a munka világába” programról érdeklődött, amiről a NAV 2016 óta folytat nyomozást a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt.
A bűntényben nagyjából 1,6 milliárd forint tűnhetett el, miközben az eredeti célt, hogy a romák könnyebben tudjanak dolgozni, nem sikerült elérni. A képviselő ezeket kérdezte:
- miért tart még az ügy, miért nem találták meg a felelősöket?
- az ügyben pontosan milyen nyomozási cselekmények, bizonyítási eljárások, fejlemények, vizsgálatok, elemzések történtek? Ezeknek mi az érdemi szakmai eredménye?
- milyen konkrét technikai akadályok, eljárásjogi, vagy más szakmai problémák akasztják meg, hátráltatják és késleltetik az eljárás lefolytatását?
- mi indokolta a nyomozás határidejének a meghosszabbítását?
- mikorra várható az ügyben az ügyészség érdemi és végleges állásfoglalása és szakmai döntése?
Polt Péter a válaszában jelezte, hogy „bonyolult ténybeli és jogi megítélésű” az ügy. Beszámolója szerint a nyomozó hatóság szerteágazó vizsgálatot folytatott le, amiben speciális szakértelmet igénylő kérdések miatt igazságügyi informatikai, ingatlanforgalmi és audiovizuális gazdasági szakértőt rendelt ki, az érintett ingatlanoknál szemléket tartott, 20 alkalommal kutatást végzett és
jelen időpontig 110 tanút hallgatott ki, valamint elvégezte a gyanúsítottak kihallgatását is.
Polt arra is kitért, hogy a vádemelésnek a nyomozás határidején belül kell megtörténnie, de
az ügyészségnek tekintettel kell lennie a gyanúsítottak jogaira, biztosítania kell, hogy a gyanúsított és a védő az eljárás valamennyi ügyiratát a vádemelés előtt legalább egy hónappal teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.
A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira 2015 elején fény derült, amikor a még LMP-s (ma független) Hadházy Ákos bemutatta, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat. A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot.
Az ügyben eddig összesen öt embert hallgattak ki gyanúsítottként.
