Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség – ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására új normálissá válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét. A Máfélfok cikke:
2021-ben a globális melegedés mértéke elérte az 1,1-1,2 °C-ot az 1880–1900-as időszakhoz viszonyítva. 25 országban a legmelegebb év volt a tavalyi (az érintett területen kb. 1,8 milliárd ember él), olyan viszont sehol nem fordult elő, hogy a leghidegebb lett volna.
A tavalyi év néhány szélsőséges időjárási eseménye valóban kivételes volt. Az északi félteke az eddigi legmelegebb nyarát tapasztalhatta meg, hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal. 2021-ben Északkelet-Kanadában, Kínában (itt az ipari forradalom előtti szinthez képest a melegedés most először meghaladta a 2 °C-ot), Észak- és Dél-Koreában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában volt különösen erős a melegedő tendencia.
Finnországban a 2021-es június volt az eddigi legmelegebb (16,5 °C-kal), 0,3 °C-kal megelőzve a korábbi, 1953-as rekordot. Az Egyesült Királyságban hőségriasztást adtak ki 2021 júliusában, Görögországban, Törökországban pedig vegetációtüzek pusztítottak a nyáron. Grönland olvadása is az átlag felett alakult, rekord-közeli értékekkel a késő júliusban és augusztus közepén jelentkező hőhullám következtében. A világ több pontján is, például Ausztráliában, Kínában, Németországban és Kanadában áradások léptek fel a heves esőzések miatt.
A szélsőséges időjárási jelenségeknek számos következménye lehet. Gondolhatunk az egészségünkre gyakorolt hatásokra, a növény- és állatvilágban okozott esetleges pusztításokra, az infrastrukturális és gazdasági károkra, és a közvetett következményekre, mint például az élelmiszerárak növekedésére. Továbbá, egy Kanada Brit Kolumbia tartományára fókuszáló tanulmány szerint közvetlen kapcsolat fedezhető fel a klímaszorongás és egy konkrét, adott időjárási esemény között – jelen esetben a vizsgálat tárgya a 2021-es észak-amerikai hőkupola jelenség volt.
