A Szabad Európa szerint két hasonló per zajlik, ugyanis a kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését , illetve a hulladékgazdálkodást is.
Az erről szóló információkat korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordult.
A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság a két ügy közül most a sztrádakoncesszióban döntött jogerősen úgy, hogy a Nemzeti Koncessziós Irodának közölnie kell, hogy milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják az útépítést és üzemeltetést, de halad előre a másik ügy is.
A kormányzati szervetet a Transparency International Magyarország (TI) perelte be, és a bíróság múlt heti elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint ki kell adnia a számításokat. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a TI, de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordultak.
Ez már a második ilyen jellegű ítélet, miután tavaly októberben szintén arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány. Az NKI azonban fellebbezett, ennek a pernek ma volt a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született:
ki kell adni az adatokat.
Mindkét esetben arról van szó, hogy nagyon hosszú időtávra a kormány által kiírt pályázaton nyertes magáncég végezheti a hulladék kezelését és elszállítását, illetve a gyorsforgalmi utak üzemeltetését és építését az egész országban. Hogy miért van erre szükség, egyáltalán miért éri ez meg az államnak és az adófizetőknek, azokból a számításokból derülhet ki, amelyeket a koncessziós iroda eltitkolt.
Kiemelt kép: MTI
