Az egész világ megdöbbenve figyelte azon a bizonyos keddi napon, 2001. szeptember 11-én, ahogy az addig felépített világunk akkora csapást kap, hogy már akkor sejthettük, soha többé nem lesz ugyanolyan. Hogyan történt az Egyesült Államok elleni terrortámadás, illetve hogyan vélekednek azok, akik szerint egyáltalán nem így történt, hanem egy átverés az egész?
„Egyelőre nem tudjuk, mi történt, de az biztos, hogy valami nagyon szörnyű, pusztító”.
Ezekkel a szavakkal köszönt be a CNN riportere, amikor a csatorna megszakította a műsort, majd élő adásban mutatta a füstben és lángokban álló World Trade Center egyik tornyát. Hamarosan az egész világ rájött, hogy egy döbbenetes tömeggyilkosság bontakozik ki mindenki szeme láttára. A történelem legpusztítóbb és legnagyobb hatású terrortámadásában közel háromezren hunytak el.
2001. szeptember 11-én közel háromezer ember vesztette életét, amikor terroristák eltérítettek négy utasszállító repülőgépet, és a New York-i World Trade Center tornyaiba, valamint a Pentagon épületébe vezették őket. Egy gép a pennsylvaniai mezőbe csapódott.
A válasz sem váratott magára sokat: 2001. október 7-én Amerika támadást indított Afganisztánban az Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen. Végül 2011. május 2-án egy amerikai kommandó végzett a terroristavezérrel.
A történtek alapjaiban változtatták meg a biztonságérzetünket és ma már mindennaposak azok az intézkedések, amelyeket a terrortámadást követően vezettek be. Ezeknek köszönhetően lényegében – ugyan nem teljesen – de kizárható egy hasonló támadás. Nézzük, hogy számolt be a tragikus eseményekről a magyar média:
De rengeteg elmélet szakosodott arra, hogy „valójában” kik és miért követhették el a támadásokat és hogyan titkolták el ezek a titkos háttérszereplők a valóságot. (Egyet azért muszáj megjegyeznünk. Valóban felettébb erősnek tűnik a hivatalos verzió azon része, hogy a becsapódás helyének közvetlen közelében megtalálták az egyik főszervező iszlamista személyi igazolványkártyáját. Ha végigvesszük, hogyan csapódtak a gépek az ikertornyokba és hozzátesszük a megtalált igazolványt, nem nehéz belátnunk, hogy a történet ezen része kissé meredek.)
Lássunk néhány elméletet:
- az amerikai kormányzat, mely szándékosan átengedte az eltérített utasszállítókat, és csak két, fegyver nélküli vadászgépet tudott az eltérített gépek keresésére küldeni (a gépínség egyébként nem kamu, a Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság, a NORAD két hadgyakorlatot is pont szeptember 11-re időzített, így kevés volt a bevethető gép). De egyesek szerint legfelsőbb szinten adtak zöld utat az országba beszivárgó terroristáknak, akiket amúgy már az útlevélvizsgálatnál simán ki lehetett volna szűrni. Mások úgy vélték, amerikai ügynökök hajtották végre rakétacsapást, vagy helyezték el a robbanóanyagot a World Trade Center épületeiben. A lényeg az, hogy az USA kormányzata, a kormányzatot mozgató olaj- és fegyverlobbi, netán a republikánus párt neokonzervatív klikkje ki akart provokálni egy háborút a Közel-Keleten, hogy ennek hasznát szépen lefölözze. Ez az elmélet mindig is népszerűnek számított, különösen 2003, a koholt indokokkal megindított második iraki háború után
- a szaúdi kormányzat. Az olajmonarchiát nehéz megkerülni a történetben, ugyanis a 19 géprabló közül 15 szaúdi állampolgár volt (Oszama bín Láden pedig egy gazdag szaúdi család fekete báránya), a rijádi kormányzat pedig a terrortámadást követő hónapokban nagy erőfeszítéseket tett ennek a ténynek az eltitkolására. A gyanút elmélyítette, hogy hónapokon, éveken keresztül nem volt teljesen tisztázott a gépeltérítők személyazonossága. A kavarodás leginkább a névazonosságok, a terroristák által felhasznált lopott útlevelek alapján történt téves azonosítások, illetve az arab nevek pontatlan angol átírásának volt köszönhető. Persze nehéz olyan szaúdi állam- vagy dinasztikus érdeket előrángatni, melynek kedvéért Rijád a jól működő washingtoni lobbihálózat helyett egy kiadós terrortámadáshoz nyúlna, így elsősorban egyes szaúdi milliárdosok fanatikus Amerika-gyűlöletével szokás magyarázni a szaúdi érintettséget.
- Izrael és a Z.S.I.D.Ó.K. Minden, magára valamit adó összeesküvésben szerepelnie kell néhány zsidó főkolomposnak, nyilván szeptember 11-ről is sokaknak eszébe jutottak a zsidók és/vagy a legendás diverzáns akciókkal büszkélkedő Izrael, melynek nyilván eminens érdeke fűződik minden olyan közel-keleti háborúhoz, amit nem neki kell megvívnia. A legelterjedtebb konteó egy, a Hezbollah libanoni tévécsatornája által fabrikált álhírből kelt önálló életre, és úgy szól, hogy a World Trade Centerben dolgozó négyezer zsidót előre értesítették a terrortámadásról, így ők aznap (amellett, hogy fegyelmezetten elhallgatták a figyelmeztetést kollégáik elől) egytől egyig otthon maradtak. Ez az összeesküvés-elmélet annyira népszerűvé vált, hogy az amerikai hatóságok a cáfolat kedvéért külön összeszámolták a zsidó áldozatokat. Így aztán kiderült, nem kevesebb mint 400 zsidó vesztette életét, köztük öt izraeli állampolgár. Izrael érintettsége egyébként egy hajmeresztő eset miatt is szóba került: az FBI néhány órával az ikertornyok elleni terrortámadás után letartóztatott öt izraelit, akik egy lakásból videózták a romokat, és láthatóan igen jól mulattak a tragédián. Néhány hónappal később kiderült, hogy közülük ketten a Moszad kémei voltak, de pont iszlamista terrorszervezetek donorai után nyomoztak. A társaság véletlenül vált szemtanúvá, viselkedésüket pedig bunkóságukkal magyarázták (ez az érv konkrétan elhangzott). Az eset miatt az amerikai titkosszolgálatok komolyan vizsgálni is kezdték szövetségesük esetleges érintettségét, ami azzal az eredménnyel járt, hogy egy csomó, az amerikai elit soraiba beépült izraeli hírszerzőt sikerült leleplezni.
- Biztosítótársaságok és brókerek. Részben a robbantás-elmélettel párhuzamosan merült fel, hogy gigantikus biztosítási csalás áldozata lett az összesen 7,1 milliárd dollárra biztosított épületegyüttes. Mások az American Airlines és a United Airlines terrortámadást megelőző gyanús részvényeladásaira mutogattak, megint mások pedig egyes hadiipari cégek részvényei iránt megugró érdeklődést tartottak gyanúsnak. Azonban a piac törvényeit is felülírta szeptember 11., mivel sok szereplő empatikus húzásokkal igyekezett mérsékelni a kataklizmát.
További részletek a Telex.hu cikkében olvashatók.
