Október elején megkezdődött a népszámlálási kérdőívek kitöltése. Az első két hétben erre az online rendszeren keresztül van lehetőség, aki pedig ezt nem veszi igénybe, ahhoz október 17-től a számlálóbiztosok személyesen is ellátogatnak. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több olyan közösségi oldalon megjelenő poszt terjeng a Népszámlálással kapcsolatban, ami nem a valóságot, vagy legalábbis nem a teljes igazságot rögzíti. A Bahír ezeket a tévhiteket gyűjtötte össze, egyúttal választ is adva rájuk.
„A népszámlálás nem kötelező, a GDPR alapján nem kötelességünk az adatszolgáltatás.”
A főszabály valóban az, hogy bármilyen jellegű adatszolgáltatás önkéntes, ugyanakkor jogszabályok ezzel kapcsolatban tehetnek kivételt. Ilyen jogszabályok a népszámlálásról szóló törvények és kormányrendeletek is, mely alapján 10 évente Magyarországon népszámlálást kell tartani (erre eredendően tavaly kellett volna, hogy sor kerüljön, ám a Covid-helyzet megváltoztatta a forgatókönyvet). Így tehát a népszámlálás kötelező, annak szándékos elmulasztása szabálysértés, ami bírságot vonhat maga után. Egyébként megjegyzendő, hogy népszámlálás gyakorlatilag az EU összes országában van ez egy kivétel a GDPR-szabályok alól az arányosság követelményének szem előtt tartása mellett.
„Idén sokkal több adatot kérnek, mint korábban.”
Ez egyszerűen nem igaz, nincs szignifikáns különbség az eddigi és a jelenlegi népszámlálások során kért adatok mennyisége között. Ami a fiataloknak újdonság lehet, hogy az elmúlt 2 alkalommal név nélkül kellett megadni az adatokat, idén pedig megint kérnek nevet, ám ezzel csak visszatértünk a 2000 előtti szabályokhoz. Ráadásul ez sincs ellentmondásba a nemzetközi trendekkel, Unión belül majdnem mindenhol névvel történik a népszámlálási adatok rögzítése. A másik újdonság a digitális ismeretekkel kapcsolatos kérdések, ám ezek annyira egyszerű és kevés információt adó kérdések, hogy ez tényleg csak statisztikai célokra alkalmas.
„Nemzetiségi, vallási és egészségügyi adatokat is kérnek.”
Ez már féligazság, mert valóban vannak ilyen kérdések az íveken. Ugyanakkor ezekre a válaszadás megtagadható. Mind a vallás, mind a nemzetiség, mind az egészségügyi állapotra vonatkozó információk különleges adatnak minősülnek, amelyek megadása nem kötelező. A számlálóbiztosoknak kötelessége ezeknél a kérdéseknél mondani, hogy a válasz megtagadható, de ha véletlenül nem mondja, akkor is érdemes ezt észben tartani és közölni vele. Egyébként ilyen adatok a korábbi években is voltak, és a megtagadásuk akkor is lehetséges volt.
„A népszámlálás ugyanaz, mint a Nemzeti konzultáció.”
Hallottam ilyet, és eléggé meg is lepett. Érdemes tisztázni: a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az egyik egy a jogszabályok által meghatározott kötelezettség, a másik meg a kormány és a Fidesz propaganda-akciója. A két ív egyébként egyszerűen elkülöníthető egymástól: eleve papír alapon a népszámlálási ívet nem is vehetjük a kezünkbe, annak kitöltése csak digitálisan lehetséges, a számlálóbiztosoknál is tabletek lesznek. De e mellett a Népszámlálás során adatokat kérnek Öntől a biztosok, illetve az online rendszer, míg a konzultáció során a véleményére lesz kíváncsi az ív. Így a kettő egymástól való elhatárolása nem nehéz.
„A népszámlálási biztosok Fidesz-aktivisták.”
Nem. Ahhoz, hogy valaki népszámlálási biztos legyen, jelentkeznie kell, majd le kell tennie egy elméleti és egy gyakorlati vizsgát. Ezeket bárki megteheti, aki szeretné. Természetesen nem zárható ki, hogy egy Fidesz-aktivista is leteszi a vizsgákat és számlálóbiztosként jelenik meg; de egy ellenzéki aktivista is megteheti pont ugyanezt (sőt, én magam is számlálóbiztos leszek – szerk.). Egyébként a számlálóbiztos minden esetben a KSH arca, és nem politikai szereplő (akkor sem, ha egyébként foglalkozik politikával), politikai álláspont képviselete akár csak utalás szintjén is szigorúan tilos. Ezt megkönnyítendő kérem a lakosságot, hogy ne is próbáljon meg kísérletet tenni arra, hogy politikai témában kezd el beszélgetni a számlálóbiztossal!
Ha teheti, töltse ki az ívet elektronikus úton a Népszámlálás oldalán!
