Ahogy drágul minden, sokkal több adót fogunk fizetni, így aztán lesz miből költeni – olvasható ki a költségvetés teljesen újraírt, épp az év vége előtt kihirdetett verziójából.
A rezsi annyira elszáll, hogy a különadók nem lesznek elegendőek a rezsivédelmi alapra, az állam inkább üt egy ezermilliárdosnál is nagyobb lyukat a kasszán.
A családtámogatások alig nőnek, a nagycsaládosok autóvásárlási keretét a háromnegyedével csökkentik, a vasútfejlesztés és a Nemzeti Oltóanyaggyár nagy vesztese az áttervezésnek, írta a hvg.hu.
Ámde közútra, a határon túli magyarokra, elnöki protokollra, a sportesemények rendezésére és a közösségi bormarketingre jutott bőven pénz.
Barátunk az infláció – mondhatja a kormány, hiszen ahogy minden drágul, úgy fizetünk egyre több áfát minden egyes vásárlásunk után, és persze a társasági adó is nagyobb lesz, ahogy a cégek bevétele nő. Ennek jó példája, hogy csak az áfabevétel emelkedéséből hozzájut a költségvetés 1300 milliárd forint pluszhoz a júliusi tervekhez képest.
A helyi önkormányzatok feladatainak működési támogatására az eredetileg tervezett 40,6 helyett 39,6 milliárd forintot ad a kormány – hogy pontosan melyik településeknek és mire, azt majd később eldöntik. A felhalmozási célú támogatás kerete 7,3-ról 4,2 milliárd forintra csökken. És nem elég, hogy az önkormányzatoknak szánt keretet megvágta a kormány, még több pénzt is szed be tőlük: az eredetileg tervezett 217 helyett 237 milliárd forint önkormányzati szolidaritási hozzájárulást vár.
Nagy nyertes a Magyar Falu Program, amely 26,7 helyett 42 milliárd forintot kap, valamint a kulturális értékmegőrző beruházások, amelyeknek a kerete 46-ról közel 70 milliárdosra nő. A civil szervezeteknek szánt keret is megnő 9,1 milliárddal, a Miniszterelnökség pedig a saját fizetéseire 7,6 milliárddal többet fog költeni. Azért lesz, amin spórolnak: a Modern Városok Programra az eddig tervezettnél 2,3 milliárddal kevesebb jut.
Nő, mégpedig 2,85 milliárddal a közösségi bormarketingre és a magyar bor egységes kommunikációjára szánt összeg.
Államfői protokollra 449 millió helyett 2,85 milliárd forintot szánnak.
Kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra 74,5 helyett 114,6 milliárd forintot fognak költeni. Emellett a kormánykommunikáció keretét megemelték egymilliárd forinttal.
Lakástámogatásokon több mint 100 milliárd forintot spórol a kormány az első tervéhez képest, de az Egészségbiztosítási alap is 112 milliárddal kevesebbet kap, és persze a nyugdíjprémiumot sem fogják kifizetni, mivel az csak 3,5 százalék fölötti GDP-növekedésnél jár.
A határon túlra pénzt osztó Bethlen Gábor Alap is a nagyobb nyertesek közé tartozik: eredetileg úgy volt, hogy 34 milliárd forintot oszthat el, ebből lett végül 62 milliárd, foglalta össze a dolgokat a hvg.hu.
