Pár napja körbejárta az egész magyar sajtót az a hír, amely szerint Pilisen cérnavékony, jól látható férgek jelentek meg az ivóvízben. Budapest Főváros Kormányhivatala elrendelte az ivóvíz fogyasztásának a tilalmát, bár a népegészségügyi hatóság szerint egy kis férges víz nem árt meg.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem tudunk hasonló esetről, de azért megyénk településeinek vízminőségét megvizsgáltuk a publikus adatokat felhasználva. (A mért adatok a 2024.01.01 és 2024.10.31. közötti állapotokat tükrözik.)
- Balkány városában az adott időszakban megfelelő volt az ivóvíz minősége. Az arzén ugyan jelen volt a vett mintákban, de a határérték alatt maradt (10 µg/liter) a mért érték 5,5 µg/liter volt.
- Csengerben is megfelelő volt az ivóvíz minősége, itt az arzén 1 µg/liter érték alatti értéket mutatott, tehát a csengeri ivóvíz még a kisbabák számára is fogyasztható.
- Demecserben, még éppen határérték alatti arzén koncentrációt mértek, 9,9 µg/liter a mért érték. A szakemberek szerint, ilyen, megnövekedett értéknél már nem ajánlatos a kisgyermekek számára bármit is készíteni a kinyert ivóvízből.
- Dombrádon is örülhetnek a helyiek, hiszen az ivóvízben az arzén csak 1 µg/liter érték alatti mennyiségben van jelen, klórt is alig tartalmaz a víz, itt található a megye egyik legjobb minőségű ivóvize.
- Újfehértón, Bökönyben, Geszteréden és Érpatakon 9,4 µg/liter mértékű az arzén jelenléte, a fogyasztása, kisgyermekek számára nem javallott.
- Hodászon, Kántorjánosiban, Nyírderzsen, Nyírkátán és Nyírcsászáriban is 8,2 µg/liter arzén jelenlétet mértek, itt sem ajánlják a szakemberek, a kisgyermekek számára a csapvíz rendszeres fogyasztását.
- Kemecsén, Vasmegyeren Tiszarádon, és Beszterecen is 8,5 µg/liter az arzén, itt sem javallják kisgyermekek számára az ivóvíz rendszeres fogyasztását.
- Kisvárdán, Ajakon, Anarcson, Szabolcsbákán és Gyulaházán található, minden bizonnyal a megye legjobb ivóvize, amely minden paraméterében megfelel az előírásoknak.
- Mátészalkán, Jármiban, Nyírcsaholyban, Nyírmeggyesen és Ópályiban, az arzén kivételével nincs említésre méltó eltérés, itt a mért érték 4,9 µg/liter.
- Terem községben is még épp a határérték alatti az arzén jelenlét, hiszen 9,8 µg/liter.
- A nyíregyházi ivóvíz 3,3 µg/liter arzént tartalmaz.
Megkérdeztünk, több olyan településen élő állampolgárt, ahol magas a csapvíz arzéntartalma, mi a tapasztalatuk a mindennapokban.
Újfehértón él Marika a férjével, és a mindössze pár hónapos gyermekével. Ő egy tudatos anyuka, a férje, már a terhesség alatt sem engedte neki, hogy csapvizet fogyasszon.
“A férjem egészségügyi vonalon dolgozik, így szerencsére van rálátása arra, mi egészséges és mi nem. Már amikor megtudtuk, hogy babánk lesz, akkor elmondta, hogy a magzatra káros lehet ez a víz, mert itt nálunk Újfehértón magas az arzén koncentrációja. Ez az anyag pedig veszélyes a magzatra. Az arzén átjut a méhlepényen, és befolyásolhatja a magzat egészséges fejlődését. Az ivóvíz magas arzéntartalma megnöveli a spontán vetélés kockázatát. Így akkor sem ittuk, és most sem isszuk az újfehértói csapvizet. Hogy miért? Szeretek olvasni, és a szakirodalomban a következőket találtam. A korai gyermekkorban elszenvedett tartós arzénbevitel negatív hatása az idegrendszeri, intelligencia- és magatartásbeli fejlődésre. Ezeken túlmenően frissen végzett felmérés bizonyítja, hogy a magzati élet során vagy a korai gyermekkorban elszenvedett arzén terhelés nagymértékben növeli a serdülő- és fiatal felnőttkorban előforduló daganatos és nem daganatos tüdőbetegségek kockázatát, szóval van miért komolyan venni az ivóvíz minőségét” – mondja.
Az egészségen kívül, a pénztárcánkra sem hat jótékonyan az újfehértói ivóvíz, hiszen így minden nap elfogyasztunk egy „zsugornyi” ásványvizet, amely napi ezer forinttal terhel meg minket. Pedig az egészséges ivóvíz biztosítása, az önkormányzatok kötelező feladata. Mégis 30 ezer forintot kell költenünk ásványvízre, havi szinten.
Attila a feleségével Demecserben tart állatokat, főleg szarvasmarhákat. Ez a család sem issza az ivóvizet, főzésre nem használják. Egy ideig próbálkoztak, több százezer forintos szűrőrendszert telepítettek az új építésű házukba, de az ajánlott 3-6 hónaponkénti vízszűrő betét cseréje helyett, kéthavonta kellett volna cserélni a nem olcsó szűrőt, így feladták. A szűrőbetét, két hónap eltelte után barna volt, persze a szakemberek azt mondták, hogy ez a „dzsuva” nem kosz, csak a víz ásványi anyagai, de én nem hiszek a szakértőknek – mondja Attila.
“Két éve már megint ásványvizet iszunk, azzal főzünk, még fogat is azzal mosunk. A három gyermekemnek meg külön babavizet veszek, a családi pótlék összegét egészségesebb vízre költjük minden hónapban. Bár, sóhajt fel hangosan, azt mondják a tudósok, hogy a palackokból pedig mikroműanyag oldódik ki, az se lehet egészséges” – folytatja.
“Főleg szarvasmarha borjúkat tenyésztünk jelenleg. Próbáltunk itthon szaporítani a jószágokat, de nagyon sok volt a vetélés, és egyéb olyan eset, ami még leírva is rémisztő lenne az olvasóknak. Feladtuk, manapság már csak továbbneveljük a borjúkat, így sok anyagi veszteségtől kímélem meg a családot.
Még egy valamit szeretnék elmondani, többet viszont már nem, mert érzem, hogy nagyon felmegy a vérnyomásom – ekkor már erőteljesen vörösödő fejjel, idegesen szól a családapa. Itt Demecserben, csaknem 850 millió forint értékben, EU-s forrásokból javították a vízminőséget. Annyit sikerült elérniük, hogy éppen még a megengedett határérték alatt van nálunk az arzén, erre én ennyit tudok nyilatkozni, a pár napja megjelent slágerből idézve:
„Egy kicsit csurran, cseppen, innen-onnen jéghidegben.”
A Víz Koalíció 2021-es adatai szerint a magyarországi vízhálózat teljes felújítása 324 évet venne igénybe a jelenlegi ütemben, ami romlást mutat a 2020-as 271 éves és a 2021-es 304 éves becslésekhez képest. A szervezet, amely a Civil Kollégium Alapítvány támogatásával jött létre, egy vecsési civil kezdeményezésből nőtt országos hálózattá, és évente készít állapotfelmérést a vízművek adatai alapján.
A 2022-es adatok alapján a víziközmű-rendszerek jelentős részénél egyáltalán nem történt vezetékfelújítás. Az ideális 1-100 éves felújítási ciklus mindössze a rendszerek 4%-ánál valósul meg, míg közel 10%-uknál 5000 év feletti a várható felújítási idő. A hálózati veszteség országos átlaga 19,51%, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatott víz egyötöde elvész. Ebbe beleszámít az illegális vízfogyasztás, a mérési pontatlanság, a szivárgás és az üzemeltetési hibák is.
A Víz Koalíció, amely ma 25 civil szervezetet, 5 szakszervezetet és 5 önkormányzatot tömörít, nem szakmai szervezetként, hanem fogyasztói érdekképviseletként működik. Célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a biztonságos vízszolgáltatás fenntartásához szükséges sürgős lépésekre. A szervezet 2021 őszén indította el a “Tiszta vizet a poharainkba!” petíciót, amelyhez önkormányzatok is csatlakoztak.
Az ivóvíz minősége mellett a magyarországi ivóvízveszteség és a vízszegénység súlyos problémát jelent, a Víz Koalíció 2021-es megalakulása óta igyekszik felhívni a figyelmet erre a kérdésre. 2024 őszén a Civil Kollégium Alapítvány szervezett a témában a RÉSZVÉTEL HÓNAPJA – A helyi demokrácia őrei eseménysorozatának keretében konferenciát a vízszegénységről, mely A kutak útján nevet kapta.
Miskolcon és környékén a helyzet például különösen aggasztó, hiszen a víz 67 százaléka tűnik el, ami jóval meghaladja az országos átlagot. A Borsodvíz Zrt. területén az átlagos hálózati veszteség közel 40 százalék.
A probléma nem csupán gazdasági jellegű, de társadalmi is: Magyarországon ma is sokaknak napi küzdelmet jelent a vízhez jutás, ez különösen a szegregátumokban élő nők és gyerekek életére van komoly hatással. A vízhozzáférés kiszolgáltatottsága nemcsak a mindennapi életet nehezíti meg, de mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket is.
Fotók: Pexels