Négy évvel ezelőtt, 2022 februárjában indított Oroszország teljes körű inváziót Ukrajna ellen – az évfordulón Kijev szövetségesei egységes üzenetet fogalmaztak meg: nem adják fel.
Magyarországon már vasárnap megemlékezéseket tartottak az orosz-ukrán háború negyedik évfordulója alkalmából. A Fővárosi Önkormányzat és Ukrajna budapesti nagykövetsége közös rendezvényt szervezett a Városháza parkban, amelyen civil szervezetek is demonstrációt tartottak, az agresszió azonnali befejezését követelve. A résztvevők Putyint gyilkosnak, Oroszországot terrorista államnak nevezték. Budapest belvárosában, a Madách téren szabadtéri kiállítás is nyílt a háború áldozatainak emlékére: az „Az ukrán gyermekkor láthatatlan sebei” című tárlaton olyan gyerekek rajzai láthatók, akik elvesztették hozzátartozóikat.
Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövete a városháza parki rendezvényen arról beszélt, hogy Oroszország tömegesen megsérti a nemzetközi jogot, háborús bűncselekményeket követ el, és más európai államokat, illetve a NATO-t is fenyegeti.
Karácsony Gergely főpolgármester éles szavakkal illette a magyar kormány Ukrajna-politikáját. Elmondása szerint Magyarország nem egyenlő azzal a kormánnyal, amely „elveszítette erkölcsi iránytűjét, és nyíltan a gonosz hűbérese lett”. Hozzátette: mindazoknak, akik megőrizték erkölcsi ítélőképességüket, ki kell mondaniuk ukrán barátaiknak – bocsánatot kérnek a kormányuk és az utcákon lévő „hazug plakátok” miatt.
Karácsony szerint a Fidesz propagandakampányt folytat egy olyan ügyben, amely egész Európát és Magyarországot is alapvetően érinti, és ezt szégyenletesnek nevezte.
Az Európai Parlament kedden rendkívüli plenáris üléssel emlékezett meg a háború kitörésének negyedik évfordulójáról. A délelőtt tíz óra tizenöt perckor kezdődött ülésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólt az EP-képviselőkhöz, akik ezt követően megvitatták az orosz agresszió legújabb fejleményeit, valamint az igazságos és tartós béke megteremtéséhez szükséges európai lépéseket. Az állásfoglalásról tizenegy óra harminc perckor szavaztak. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint az ülés „fontos jelzést” küld arról, hogy az EU szilárdan kitart Ukrajna mellett – ahogyan 2022 óta következetesen teszi, szankciókkal, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatással. A Parlament február 11-én kilencven milliárd eurós uniós hitelt hagyott jóvá Kijevnek.
Zelenszkij az évfordulón közzétett videóüzenetében határozott hangon értékelte az elmúlt négy évet.
Kijelentette: Putyin nem tudta elérni háborús céljait, nem törte meg az ukrán népet, és nem nyerte meg a háborút. Az ukrán elnök hozzátette, hogy országa mindent megtesz a béke eléréséért, de csak erős, méltóságteljes és tartós megállapodást fogadnak el.
Kijevbe kedden számos nyugati vezető érkezett az évforduló alkalmából. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács elnökével, António Costával együtt vett részt egy háromoldalú csúcstalálkozón Zelenszkijjel, megemlékezési rendezvényen, valamint az orosz légitámadásokban megrongálódott egyik ukrán energetikai létesítménynél tett látogatáson is. Von der Leyen egyértelművé tette: az EU nem hátrál meg addig, amíg helyre nem áll a béke.
Nyolc észak-európai és balti ország vezetője szintén Kijevbe utazott. Mette Frederiksen dán kormányfő szerint Ukrajnát a lehető legjobb tárgyalási pozícióba kell hozni, ehhez pedig folytatni kell a fegyverszállításokat és szigorítani kell a Moszkva elleni szankciókat. Friedrich Merz német kancellár Európa egységét hangsúlyozta, emlékeztetve: négy éve minden nap és minden éjjel rémálom az ukrán nép számára, és a háború visszatérte az egész kontinenst érinti. Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország hármas – katonai, gazdasági és stratégiai – kudarcot vallott, és mindössze azt érte el, aminek az ellenkezőjét szerette volna: megerősítette a NATO-t, egységbe kovácsolta az európaiakat, és leleplezte egy letűnt kor imperializmusának tarthatatlanságát. „Akik abban bíznak, hogy majd belefáradunk, azok tévednek” – szögezte le a francia elnök.
