Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2026 első fél évében 156 szifiliszes megbetegedést jelentettek, tavaly egész évben 237-et. Közben a hepatitis A is jelen van a térségben. Nyírkátán a fertőzés miatt ezen a héten a polgármesteri hivatalban is szünetel a személyes ügyfélfogadás. Utánanéztünk a járványügyi adatoknak, a települések lakhatási körülményeinek és annak is, milyen támogatásokat kaptak az elmúlt években a felzárkóztatásra.
A szifiliszes megbetegedések számának emelkedése országosan is gondot okoz. Az idei első hat hónapban Szabolcs-Szatmár-Beregben regisztrált 156 esetnél csak Budapesten jelentettek többet. A betegség azért is veszélyes, mert sokan nem is tudnak a fertőzésükről, így kezelés nélkül továbbadhatják.
Különösen aggasztó a várandósokat érintő fertőzések számának növekedése. A szifilisz az anyáról a magzatra is átterjedhet, súlyos egészségkárosodást, vetélést vagy halvaszületést okozhat. Nem véletlen, hogy szeptember 1-jétől megváltoztak a várandósgondozás szabályai. A terhesség elején végzett szifiliszszűrés mellett a 24. és 28. hét között újabb vizsgálatot kell elvégezni.
A hepatitis A más úton terjed, de a számok itt sem megnyugtatók. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint 2026 első 44 hetében országosan 1197 esetet jelentettek. Tavaly ugyanebben az időszakban 1594-et, vagyis idén valamivel kevesebbet, de a korábbi évekhez képest még mindig sok a fertőzés. Szabolcs-Szatmár-Beregben az október 26. és november 1. közötti héten három új bejelentés szerepelt a járványügyi adatok között.
Nyírkátán a polgármesteri hivatal a hét elején tájékoztatta a lakosságot, hogy a hepatitis A miatt átmenetileg nem tudnak személyes ügyfélfogadást biztosítani. A dolgozók védőoltást kapnak, a helyieket pedig fokozott kézmosásra és a tünetek komolyan vételére kérték. A közleményből nem derül ki, hány fertőzöttet tartanak nyilván a településen.
Sándor Nyírkátán él, és közvetlen környezetében is van hepatitis A-fertőzött. Nemcsak a betegségtől tart, hanem attól is, hogy a településen élő legszegényebb családok egy részénél még mindig hiányoznak az alapvető tisztálkodási feltételek.
„A 21. században vagyunk, azt kell mondanom, szégyen, hogy ilyen esetek előfordulnak. Na de mit várunk, amikor akik a legszegényebbek, kijárnak a rétre elvégezni a dolgukat? Jobb helyeken pottyantós WC van, de klórmészre már nem futja, egyik ismerősömnél járva tapasztaltam. Meleg víz és szappan kellene, hogy jól meg tudjanak tisztálkodni, de sokszor maximum hideg víz van.”
Sándor az elmúlt 16 év felzárkóztatási programjait is szóba hozta. Úgy véli, hiába költöttek jelentős összegeket a hátrányos helyzetűek támogatására országos szinten, sok család életében alig történt változás. Szerinte a támogatások egy részét nem megfelelő célokra fordították.
Ennek a felvetésnek utánanéztünk. Nyírkáta több felzárkóztatási programban is részt vett. Az egyik, közel 497 millió forintos uniós projekt tíz települést érintett, tehát ezt az összeget nem kizárólag Nyírkátára költötték. Egy másik, közösségfejlesztést célzó programra a helyi református egyházközség több mint 48 millió forint támogatást kapott.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2022-ben készült lakhatási felmérésében ennél is beszédesebb adatok szerepelnek. A KSH akkori nyilvántartása szerint 2019-ben Nyírkáta 666 lakásából egyetlenegy sem volt közcsatornára kötve, és mindössze 491 lakásban volt vezetékes víz. A dokumentumban szereplő korábbi, 2011-es adatok szerint 244 lakásban WC sem volt.
Ezek nem mai adatok, azóta történtek fejlesztések is. A Máltai Szeretetszolgálat például lakásfelújításokról, tetőjavításokról, valamint mosási és tisztálkodási lehetőségek biztosításáról is beszámolt. Arról azonban egyelőre nincs teljes kimutatásunk, hogy a támogatásokból pontosan mennyit használtak fel Nyírkátán, és mára hány család lakhatási körülményei javultak meg.
Hasonló problémák Mátészalkán is vannak.
Tibor, végzettsége szerint településüzemeltetési, településfejlesztési szakelőadó. Mátészalkán él. Jól ismeri a Cinevéget, és jelenleg is gyakran megfordul a városrészben.
Elmondása szerint a területen nincs kiépített szennyvízcsatorna-hálózat, sok helyen az udvaron található a WC. A szemetet is komoly problémának tartja, amelyért szerinte az ott élők és az önkormányzat egyaránt felelősséget viselnek.
„Régóta mondom, talán egy évtizede, hogy csoda, hogy a városunkban nem tört még ki egy nagyobb járvány.”
Tibor szerint az egészségügyi kockázat nem áll meg a Cinevég határánál. Az ott élők ugyanúgy bevásárolnak, közösen használt tárgyakhoz nyúlnak, a gyermekeik óvodába és bölcsődébe járnak. Ha valaki fertőzött, és a higiénés feltételek sem megfelelőek, bizonyos betegségek könnyebben továbbterjedhetnek.
A Cinevég állapotáról egyébként hivatalos dokumentum is készült. Mátészalka önkormányzatának 2025-ben felülvizsgált Helyi Esélyegyenlőségi Programja szerint a területen 108 lakás található, amelyek 30,6 százaléka alacsony komfortfokozatú. A csatornázás hiánya miatt sok helyen udvari WC-t használnak, a lakások többségében pedig a meglévő közműhálózatokra sincs közvetlen bekötés.
Pedig a Cinevég felzárkóztatására az elmúlt években jelentős támogatásokat nyertek el. Három, közvetlenül a városrészhez kapcsolódó programra összesen 520 millió forint támogatási keretet azonosítottunk. A korábbi 110 és 210 milliós pályázatból többek között közösségi házat alakítottak ki, három önkormányzati bérlakást felújítottak, és szociális programokat szerveztek. A későbbi, 200 milliós program elsősorban tanácsadásra, közösségfejlesztésre, szociális munkára és a foglalkoztatás elősegítésére irányult.
Az eredmények között tehát vannak kézzelfogható fejlesztések, de a 2025-ös önkormányzati dokumentum alapján az alapvető lakhatási problémák jelentős része továbbra is megmaradt.
Joggal kérdezhetjük, hogy ennyi év és ennyi támogatás után miért nincs még mindig megfelelő szennyvízelvezetés, illetve hány család jutott vezetékes vízhez, fürdőszobához vagy megfelelő WC-hez. Fontos lenne azt is látni, hány embernek sikerült a programok segítségével tartós munkát találnia.
A szemétszállítás kérdésében ugyanakkor Tibor tapasztalata és az önkormányzati dokumentum nem teljesen egyezik. A hivatalos program szerint a város térítésmentes konténeres hulladékszállítást biztosít a területen. Az viszont külön vizsgálatot érdemelne, hogy ez milyen rendszerességgel történik, és elegendő-e.
Tibor a beszélgetés végén azt is hangsúlyozta, hogy szerinte nem szabad az egész kérdést etnikai alapon kezelni.
„Az én véleményem az, hogy nincs roma és magyar ember, csak jó ember vagy gazember.”
Fotó: Majoros Árpád Csaba
A két fertőző betegségről Ferencet, egy nagyobb szabolcsi város körzetében dolgozó mentőápolót is megkérdeztük, aki szolgálaton kívül nyilatkozott.
Ferenc szerint mindkét betegség terjedésében szerepe van annak, hogy az emberek sokszor nem tudnak a fertőzésükről. A szifilisznél a védekezés hiánya mellett az is gond, hogy egyesek szégyellnek orvoshoz fordulni, vagy nem veszik komolyan a kezdeti tüneteket. A hepatitis A esetében egészen más a helyzet. Már az is fertőzéshez vezethet, ha valaki WC-használat után nem mos megfelelően kezet, majd mások számára ételt készít.
A mentőápoló szerint nincs szükség pánikkeltésre, de a tünetekkel sem szabad félvállról foglalkozni. A korai felismeréssel és az időben megkezdett kezeléssel sok későbbi probléma elkerülhető.
Fontos különbség, hogy a szifilisz elsősorban szexuális érintkezéssel terjedő bakteriális fertőzés, amely antibiotikummal gyógyítható. Nem lehet elkapni egy bevásárlókocsi vagy kilincs megérintésétől. A hepatitis A ezzel szemben fertőzött széklettel szennyezett kéz, élelmiszer, víz vagy tárgy közvetítésével is terjedhet. A betegség ellen védőoltás áll rendelkezésre.
A nyírkátai hepatitis A-esetek és a mátészalkai Cinevég helyzete között jelenleg nincs igazolt járványügyi összefüggés. A rossz lakhatási körülmények ugyanakkor növelhetik bizonyos fertőzések terjedésének kockázatát, és ezen akkor is változtatni kellene, ha éppen nincs járvány.
A nyírkátai esetek után érdemes lenne a település és a térség felzárkóztatási programjainak eredményeit is alaposabban megvizsgálni. Nemcsak azt, hány millió forintot nyertek el és számoltak el, hanem azt is, hány család életében történt valódi változás.
Mert 2026-ban nehezen elfogadható, hogy miközben százmilliókat fordítanak felzárkóztatásra, még mindig vannak családok, amelyeknek nincs otthon megfelelő WC-jük vagy fürdőszobájuk.
Kiemelt kép: Magayr Kurír
