Magyarország kórházai több területen is elmaradnak a fertőzések elleni küzdelemben az európai átlagtól: jóval kevesebb a kézfertőtlenítő-felhasználás, a szükséges mintavételek aránya és az elkülönített betegszobák száma is. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legújabb elemzése nyomán látható, hogy bár történt némi előrelépés, az európai szint eléréséhez még hosszú út vezet. A fertőzések kockázata különösen a túlterhelt kórházakban magas, ahol a szűkös erőforrások és a munkaerőhiány rányomják a bélyegüket az ellátás minőségére.
Az európai országokhoz viszonyítva Magyarország kórházai jelentős elmaradást mutatnak a fertőzésmegelőzési gyakorlatok terén, ami növeli a kórházi fertőzések kockázatát. Míg az osztrák kórházakban átlagosan 75 liter kézfertőtlenítőt használnak fel ezer ápolási nap alatt, addig Magyarországon ez az érték csupán 37 liter. A Direkt36 cikke szerint a mintavételek száma is elmarad: Németországban ezer ápolási napra 51 tesztelés esik, Magyarországon kevesebb mint 13.
Az izolációs betegszobák rendelkezésre állása szintén kiemelkedő jelentőségű a fertőző betegek megfelelő kezelésében. Észtországban például a kórházi szobák 20%-a alkalmas elkülönítésre, míg Magyarországon ez az arány mindössze 3%. Ezek az adatok világosan jelzik, hogy a hazai egészségügy különösen sérülékeny a kórházi fertőzésekkel szemben.
Az elmaradások különösen kritikusak, mivel az alacsony fertőtlenítőszer-felhasználás, a korlátozott számú izolációs szoba, és a ritka mintavételezés mind megnehezítik a kórházi fertőzések terjedésének megfékezését.
Infektológiai szakértő: Fejletlen rendszer problémái
Csilek András, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke úgy véli, hogy ezek a számok a fejletlen egészségügyi rendszer problémáit tükrözik. A kórházi fertőzések által okozott helyzetet már 2017-ben is részletesen vizsgálta az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), és a friss, 2023-as adatok is azt mutatják, hogy bár történt némi javulás, Magyarország továbbra is az európai átlag alatt teljesít.
Az új felmérésből kiderül, hogy az esetek korai felismerését elősegítő vér- és székletminták száma nem érte el az európai szintet. Emellett több nagy kórházban, mint például a budapesti Szent János és Jahn Ferenc Kórházakban is alacsony a mintavétel gyakorisága, ami az ECDC szerint csökkenti a fertőzések beazonosításának esélyét. Azokban az intézményekben, ahol a tesztelés alacsony, valószínűsíthető, hogy több fertőzést is diagnosztizálnának, ha több mintavétel történne.
A WHO ajánlásai alatt a kézfertőtlenítő-felhasználás
A WHO ajánlásai szerint ezer ápolási napra minimum 20 liter kézfertőtlenítőszer felhasználása javasolt. Ezt az értéket a hazai kórházak több mint fele nem éri el, pedig a kézfertőtlenítés alapvető fontosságú a kórokozók terjedésének megakadályozásában. Az elmúlt évek vizsgálatai szerint a budapesti Bajcsy-Zsilinszky és a Szent Margit Kórház is a veszélyeztetett intézmények közé tartozik, ahol gyakran előfordulnak fertőzések.
Szűkös erőforrások és következményei
Csilek András infektológus a magyar kórházi fertőzések egyik legfőbb okát a munkaerőhiányban látja, amely miatt a preventív és ellenőrző tevékenységekre nem jut elegendő kapacitás. “Az egészségügyben gyakran a közvetlen életmentésre koncentrálnak, és kevesebb figyelem jut a megelőzésre,” mondta Csilek, aki szerint a jelenlegi terheltség mellett a szükséges vizsgálatokra is alig jut idő.
A hétvégi laborvizsgálatok hiánya
Az ECDC jelentés rámutatott arra is, hogy Magyarországon kevés a hétvégén is működő mikrobiológiai labor, amely gyorsan feldolgozhatná a fertőzések szempontjából kritikus mintákat. Ez különösen problematikus lehet, hiszen egy kórházi fertőzés néhány nap, vagy akár pár óra alatt is súlyos következményekkel járhat, főleg legyengült betegeknél. Bár az ECDC nem közöl adatokat az egyes kórházak teljesítményéről, a magyarországi statisztikák alapján világos, hogy csak a kórházak harmadának van hétvégi elérhetősége.
Elkülönítés: Egyágyas szobák hiánya
Magyarországon a fertőző betegek elkülönítésére alkalmas egyágyas szobák aránya mindössze 3%, míg Franciaországban és Svédországban ez az arány közel 50%. Csilek András szerint az elkülönítés a fertőzések elkerülése mellett a betegek érintkezésének minimalizálása miatt is fontos lenne. A jelenlegi struktúra azonban korlátozza a fertőzöttek elkülönítésének lehetőségét, ami különösen a járványos időszakokban jelenthet fokozott kockázatot.
További feltárás és megoldások keresése
Az alacsony szintű mintavétel és kézfertőtlenítőszer-használat a valós fertőzési arányok kimutatását is akadályozza, és az egészségügyi hatóságok számára kevésbé láthatóvá teszi a kórházi fertőzések valós előfordulását. A jelenlegi helyzet javítása érdekében a Direkt36 újságírói folytatják a tényfeltárást, és várják azoknak a betegeknek, hozzátartozóknak és egészségügyi dolgozóknak a visszajelzését, akik személyes tapasztalatokkal rendelkeznek a kórházi fertőzések kapcsán.
Forrás: ECDC jelentés és Direkt36 nyomozása
