Bár a kormányoldal szerint a devizahitelek kivezetése tíz éve megtörtént és a felelősség kizárólag a baloldali kormányokat terheli, az ellenzék szerint a probléma ma is égető. A november végi parlamenti vitanapon a jobbikos Z. Kárpát Dániel éles kritikával illette a piaci árfolyamon történt forintosítást és a Marczingós László által kidolgozott jogi megoldást sürgette, miközben a kilakoltatások folytatódására figyelmeztetett.
A vitanap egyik központi eleme a devizahitelek forintosításának módja volt. Z. Kárpát Dániel felszólalásában arról beszélt, a kormányzat tudatos döntése volt, hogy piaci árfolyamon váltották át a hiteleket, nem pedig egy kedvezményesebb szinten, ez a lépés pedig a bankok érdekeit védte a károsultakkal szemben.
Z. Kárpát érvelése szerint a Kúriára való hivatkozás azért is sántít, mert a végtörlesztésnél képesek voltak kedvezményes árfolyamot megállapítani, a forintosításnál azonban nem. Ezzel szemben az Európai Unió Bíróságának (EUB) friss ítéletei azt sugallják, hogy a tisztességtelen feltételeket tartalmazó szerződések (például az árfolyamrés vagy egyoldalú kamatemelés miatt) érvénytelenek, és azokat nem lehetne a fogyasztó kárára, törvényi úton „megjavítani”.
A Jobbik úgy gondolja, a kormány azért blokkolja a „Lex Marczingós” néven emlegetett javaslatcsomagot, mert azzal beismernék, hogy a forintosítás jelenlegi formája jogellenes és káros volt.
A parlamenti vitanapon a szociális válság is szóba került, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz kormányzása alatt mintegy 38 ezer kilakoltatás történt. Különösen aggasztónak nevezte azokat a friss eseteket, ahol befektető cégek vásárolják fel bagóért a bajba jutott ingatlanokat, majd rövid határidővel teszik utcára a lakókat.
Z. Kárpát szerint a kormánypárti képviselők, köztük a vitában részt vevő Répássy Róbert helyett az ellenzéki politikusok nyújtottak jogsegélyt a kilakoltatásoknál. Répássy visszautasította a vádakat, szerinte a baloldal nem csupán hibázott, hanem magára hagyta a családokat és az ő kormányzásuk alatt halmozódott fel a 7300 milliárdos állomány. A kormány álláspontja az, hogy ők kezelték a válságot, a devizahiteleket pedig 10 éve kivezették a rendszerből, így árfolyamkockázat már nem létezik, csupán változó kamatozású forinthitelek vannak.
Répássy Róbert jelezte, az EUB ítéleteit a magyar bíróságoknak kell egyedi ügyekben alkalmazniuk (különösen a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén), nem a kormánynak van dolga ezzel.
Ezzel szemben Z. Kárpát felszólította a parlamenti pártokat, hogy álljanak be a devizahitelesek 12 pontja és a Marczingós-féle szakmai megoldás mögé. A Jobbik szerint a devizakárosultaknak „papírjuk van arról, hogy igazuk van”, ezért a politikának végre a bankok helyett a magyar polgárok érdekeit kellene választania.
Kép: 24.hu
