A 2026-os országgyűlési választások közeledtével Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három központi egyéni választókerületében is egyre inkább feszültté és megosztottá válik a választói hangulat. A Szabolcs24 összeállítása nemcsak a politikai mezőny sokszínűségét mutatja be, hanem azt is, milyen indulatok, remények és csalódások húzódnak meg a szavazófülkék felé tartó emberek fejében.
Az 1. számú választókerületben öt jelölt indul: Bacsikné Szigeti Gabriella a Demokratikus Koalíció színeiben, Gajdos László a Tisza Párt képviseletében, Halkóné dr. Rudolf Éva a Fidesz–KDNP jelöltjeként, Kovács Koppány Zoltán a Mi Hazánk részéről, valamint Türk Attila, a Kétfarkú Kutya Párt támogatásával. A jelöltállítás azonban itt sem zajlott zökkenőmentesen: több induló – köztük Békési László, Fazekas Véda, Makula Violetta, Mocsár Erik és dr. Sztankó Éva – végül nem került fel a szavazólapokra, részben visszalépések, részben egyéb döntések miatt.
A 2. számú választókerületben szintén ötfős mezőny áll rajthoz: Bakó József István (Mi Hazánk), Gyarmati Mihály (DK), dr. Gyüre Csaba (Jobbik), Szakács Péter Lajos (Tisza), valamint dr. Vinnai Győző (Fidesz–KDNP). Itt is több jelölt esett ki a folyamat során: Lakatos József, Rézműves Annamária és Tóth Ágnes nem vállalták az indulást, míg Maurer Tímea és Szabó Zoltán esetében a nyilvántartásba vételt utasították vissza.
A 3. számú választókerületben hat jelölt szerepel a szavazólapon: Dicső Viktória (Tisza), Fekete Béla (Mi Hazánk), Perdiák János (MIÉP), Sárosy Zoltán (DK), dr. Seszták Miklós (Fidesz–KDNP) és Tóth Péter Pál (A Szolidaritás Pártja, Munkáspárt). Ebben a körzetben három jelölt – Horváth Attila, Horváthné Szikszai Melinda és Vass Szilvia – maradt végül a versenyen kívül.
A három körzetben összesen 16 jelölt indul, ami jól mutatja a politikai kínálat sokszínűségét, ugyanakkor a választói hangulat ennél jóval összetettebb és sokkal inkább ellentmondásos. A megszólalók történetei világosan jelzik: Szabolcsban egyszerre van jelen a kormánypárti elkötelezettség, a bizonytalanság, a kiábrándultság és a változás iránti erős igény.
A lapunk által megkérdezett idős, nyugdíjas óvónő például továbbra is határozottan a kormány mellett áll, és személyes élethelyzetén keresztül látja igazoltnak döntését. Számára a nyugdíjjal kapcsolatos intézkedések és a családját érintő kedvezmények elegendő bizonyítékot jelentenek arra, hogy a jelenlegi rendszer működik. Ezzel szemben egy harmincas, munkanélküli nő már teljes kiábrándultságról beszél: úgy érzi, nincs jelentősége a szavazatának, a politikusokat egyformán hiteltelennek tartja, és bár még hezitál, inkább kívül maradna az egész folyamaton.
A vállalkozói rétegben is erős a bizonytalanság. Egy ötvenes üzletember arról beszél, hogy az elmúlt évek gazdasági terhei, a különadók és a növekvő költségek komoly nyomást helyeztek rájuk, ezért egyre inkább nyitott a politikai megújulás irányába, és a fiatalabb szereplőkben lát esélyt a változásra.
A 2. számú választókerületben még élesebben jelenik meg a kiábrándultság. Egy tiszavasvári, roma származású nő arról beszél, hogy korábban a Fidesz támogatója volt, de ma már úgy érzi, kihasználták őket, és a szociális helyzetükön nem javítottak érdemben. Számára a választások időszaka inkább alkalmi figyelmet jelent, mint valódi megbecsülést. Ezzel szemben egy háromgyermekes nyíregyházi anya továbbra is kitart a kormánypártok mellett, elsősorban a családtámogatási rendszer miatt, és a biztonság kérdését tartja a legfontosabbnak.
A generációs feszültség is egyre látványosabb. Egy sportedző például elismeri a kormány sportpolitikájának eredményeit, ugyanakkor saját gyermeke hatására kezdett el másképp gondolkodni, és végül a változás mellett döntene. Ez a jelenség több megszólalásban is visszaköszön: a fiatalabb korosztály egy része már nem az eddigi politikai logikák mentén gondolkodik.
A 3. számú választókerületben a gazdasági és munkaerőpiaci feszültségek dominálnak. Egy gyári munkás arról beszél, hogy korábban elkötelezett kormánypárti volt, de a külföldi vendégmunkások megjelenése és a munkakörülmények romlása miatt elvesztette a bizalmát. Egy fiatal, érettségi előtt álló diák pedig már eleve nem lát jövőt a térségben: számára a kivándorlás tűnik az egyetlen reális opciónak, és bár politikai változást vár, azt is hosszabb folyamatként képzeli el.
Ugyanakkor olyan hangok is megjelennek, amelyek kifejezetten a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekeltek. Egy fiatal nő nyíltan beszél arról, hogy családi és gazdasági kapcsolatai révén jól jár a jelenlegi viszonyokkal, és számára az a legfontosabb, hogy ez a rendszer fennmaradjon.
Az összkép alapján tehát jól felismerhető, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem egy egységes politikai hangulat rajzolódik ki, hanem egy mélyen megosztott társadalom képe. A választók egy része stabilan kitart a kormánypártok mellett, mások egyre hangosabban követelnek változást, miközben sokan teljesen kiábrándultak vagy még mindig nem döntöttek. Egy dolog azonban egyre biztosabb: a választás kimenetele több körzetben is azon múlhat, hogy a bizonytalanok végül melyik irányba billennek a kampány utolsó napjaiban.
A tartalom elkészítését a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) program támogatta.
Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a LIMENet program keretében. A tartalomért kizárólag az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesület vállal felelősséget, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovation in Europe Network (LIMENet) álláspontját.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szabolcs24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
