Bemutatta szerdán a kormány a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amely a következő tíz évben mintegy 3500 milliárd forintból újítaná meg a magyar vasúthálózatot. Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott sajtótájékoztatót, ahová – jelképesen – vonattal érkeztek.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szempontjából a legkonkrétabb bejelentés a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal fejlesztése: a 100-as számú vonalon 160 kilométer/órás sebességre emelnék a jelenlegi tempót, két új megállót építenének Debrecenben, a peronokat pedig akadálymentesítenék. A projekt költsége meghaladja a 250 milliárd forintot, a tenderkiírás a miniszter szerint még idén megtörténik. Vitézy hozzátette: a beruházás felgyorsítása érdekében a vonalon teljes vágányzár lesz szükséges a kivitelezés idejére.
Nyíregyháza térségét egy távlatibb elem is érinti: a kormány 2035-ig tervezett fejlesztési listáján szerepel egy 100 kilométer/órás sebességű pályaszakasz Nyíregyházáig, ezt a 2021–2027-es és a 2028–2034-es uniós forrásciklusokból finanszíroznák.
A megye másik iránya, Mátészalka felé is elindul valami: a Debrecen–Apafa–Mátészalka vonal (110-es) pályafelújításának és villamosításának tervezésére nyolcmilliárd forint IKOP Plusz forrást különítettek el, a megvalósítás célideje 2030. Ez egyelőre tervezési fázis, konkrét kivitelezési dátum nincs hozzá rendelve.
Miniszteri kérdés-válasz körben szóba került a nyíregyházi tram-train ötlete is – korábban ez, valamint egy nagyváradi irány is felmerült Debrecen kapcsán –, de a program egyelőre elsősorban a 106-os (Nagykereki) és 109-es (Tiszalök) vonalak tram-train-lehetőségeinek vizsgálatáról szól, Nyíregyháza irányában konkrét tram-train-tervezés egyelőre nem indul.
A teljes program tíz évre 3500 milliárd forintos, a most engedélyezett kötelezettségvállalási keret 950 milliárd forint. A legnagyobb forrás, 1100 milliárd forint kohéziós alapból érkezik, 700 milliárd az RRF-ből, 400 milliárd pedig a korábban blokkolt Európai Beruházási Bank hiteléből. Vitézy szerint tavaly mindössze 20 milliárd forintot fordítottak vasútfejlesztésre.
A hat fő fejlesztési irány között szerepel az Intercity-flotta cseréje – legalább 35 új, 400-500 fős motorvonat érkezik, az elsők 2030-ig –, a HÉV-járműpark megújítása 42 új szerelvénnyel, valamint az M3-as metró meghosszabbítása Rákospalota-Újpestig. A fővárosi fejlesztések mellett érintett még a Budapest–Szeged, a Budapest–Győr és a balatoni vasútvonalak gyorsítása, illetve távlatilag a Budapest–Bécs és a Varsó–Prága–Pozsony–Budapest nagysebességű összeköttetés előkészítése.
A miniszter szerint a MÁV és a HÉV gördülőállományának átlagéletkora jelenleg 43 év, a pályahálózat 42 százalékán van sebességkorlátozás, és a kocsiknak csak harmada akadálymentes.
A sajtótájékoztató előtt, a Nyugati pályaudvaron egy férfi megszólította, majd leköpte Magyar Pétert. A miniszterelnök később, már a sajtótájékoztatón reagált az esetre: azt mondta, „vigasztaljuk meg az ilyen honfitársainkat”, hozzátéve, hogy nem ők tehetnek arról, ha „gyűlölet van a szívükben” – ezt szerinte a Lázár János által is közpénzen folytatott propaganda okozza. Magyar nem tesz feljelentést az ügyben.
