Alig van alma, mégsem fizetnek érte sokat. Az idei szezonban nettó 50–52 forint körül indult az ipari alma felvásárlási ára, mintegy 15 forinttal alacsonyabban a tavalyinál és közel 30 forinttal a 2024-es árszint alatt. A FruitVeB lehangolóan alacsonynak nevezte az idei léalmaárat.
Ráadásul az idei termés is rendkívül gyenge. A szakmai szervezet szerint Magyarország az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermését takaríthatja be. Olyannyira kevés lehet a hazai alapanyag, hogy a mintegy 350 ezer tonnás feldolgozókapacitás mindössze 20- 25 százalékára lehet elegendő. Sok gazdánál már az is kérdés, megéri-e leszedni a termést.
Egy Vásárosnamény környékén gazdálkodó, nyugdíjhoz közel járó almatermelő, József három és fél hektáros ültetvényén idén hektáronként 12-15 tonna körüli terméssel számol. Saját kalkulációja szerint metszéssel, növényvédelemmel, üzemanyaggal és a gépi munkákkal együtt már 40–45 forint körül jár egy kilogramm alma költsége, mielőtt valaki hozzányúlt volna a terméshez. A szedés erre újabb 15-20 forintot tehet rá, aztán jön a rakodás és a fuvar.
– „Ha mindent beleszámolok, hatvan forint fölött járok, mire az alma odaér a feldolgozóhoz. Ha 52 forintot adnak érte, akkor nem azt számolom, mennyit kerestem, hanem hogy mennyit buktam. Fiatalabb koromban azt mondtam volna, majd jövőre jobb lesz. Hatvan fölött már azt kérdezi az ember, hány ilyen évet akar még végigdolgozni.” Új telepítésbe már nem szívesen kezdene.
– „Nekem már nincs húsz évem arra, hogy majd egyszer visszahozza az árát. A gyereknek meg nehéz azt mondani, hogy folytassa, ha azt látja, egész évben dolgozunk, ősszel pedig annak örülünk, ha nullára kijövünk. „
Csenger térségében Máté már egészen más léptékben gazdálkodik. A fiatalabb termelők közé tartozik, több mint 30 hektár almása van. Gazdasága gépesített, ültetvénye V alakú támrendszerű, így a szedés jelentős része is géppel végezhető. Nála tehát nem arról van szó, hogy néhány hektáros, nehezen gépesíthető almásból kell megélni.
– „Nem vagyok boldog. Minden évben kínlódás van az alacsony léalmaárak miatt. Ha pedig vigyázunk az almára, mint a hímes tojásra, azt sem fizetik meg. Locsolni is kell, ha szép termést szeretnénk, és már a gépekhez használt gázolaj is egyre drágább. Meg van kötve a kezünk, csináljuk, amíg tudjuk” – mondta.
Vagyis a problémát nem lehet egyszerűen az elöregedett, kis területű ültetvényekre fogni. A nagyobb, gépesített gazdaságoknál is szűk a mozgástér.
A KSH adatai is azt mutatják, hogy fogy az alma Szabolcsból. 2024-ben még közel 16,5 ezer hektáron termesztettek almát a vármegyében, 2025-ben már csak 14,9 ezer hektáron. Egyetlen év alatt mintegy 1600 hektár, vagyis közel minden tizedik hektár eltűnt.
Az 52 forint nem Szabolcsban dől el
A gyenge magyar termés önmagában nem húzza fel a léalma árát. A léalmából nagyrészt almasűrítmény készül, az árát pedig a nemzetközi piac is erősen meghatározza. Az európai piacon irányadónak számító lengyel almasűrítmény ára 2026 tavaszán tonnánként 1400 euróig esett, majd augusztus végére 1600 euró környékére kapaszkodott vissza.
Egy tonna almasűrítményhez nagyjából hét tonna alma kell. Az 52 forintos árral számolva csak az alapanyag 364 ezer forint, miközben a kész sűrítmény tonnája nagyjából 1600 euró. Ebből kell még fedezni a feldolgozás, az energia, a munkabér, a tárolás és a fuvar költségeit. A nyilvános adatokból nem derül ki, pontosan hol lenne a reális magyar felvásárlási ár. Az viszont látszik, hogy a feldolgozók sem tudnak elszakadni a sűrítmény világpiaci árától.
A nemzetközi kereslet sem hajtja felfelé az árakat. Az amerikai vevők igényeinek jelentős része már 2027-ig lekötött, Törökország nagyobb terméssel tért vissza, Kína pedig olcsóbb alapanyaggal tud versenyezni. Lengyelország továbbra is meghatározó szereplő az európai piacon.
Magyarországon tehát nagyon kevés az alma, de nem itthon dől el, mennyit ér.
Romániában még kevesebbet fizetnek
A határ túloldalán sem jobb a helyzet. Mihai Coman, a román Agrár- és Erdészeti Tudományos Akadémia alelnöke szeptember végén arról beszélt a román közszolgálati rádiónak, hogy a feldolgozásra szánt alma ára körülbelül 0,65 lej kilogrammonként, vagyis nagyjából 44- 45 forint. Coman szerint vannak gazdaságok, ahol ennyi már a szedés és a szállítás költségét sem fedezi.
A szabolcsi 50–52 forintos léalmaár tehát nem elszigetelt magyar jelenség. Közvetlenül a határ túloldalán még ennél is alacsonyabb árszintről számolnak be.
A feldolgozóknak sem mindegy, marad-e magyar alma
A FruitVeB becslése szerint idén mindössze 70–80 ezer tonna ipari alma teremhet Magyarországon. Ez a körülbelül 350 ezer tonnás hazai feldolgozókapacitás alig 20–25 százalékára elegendő.
Az AGRANA saját beszámolója szerint a magyar almahiány már korábban is rontotta az itteni feldolgozóüzemek kihasználtságát, az üresen maradó kapacitás pedig többletköltséget okozott. Az AGRANA tulajdonában van az Austria Juice is, amely Szabolcs-Szatmár-Beregben is jelentős almafeldolgozó.
Több százezer tonna ipari almát nem lehet egyszerűen néhány kamionnal pótolni külföldről. A fuvar költsége miatt a feldolgozónak is érdeke, hogy az üzem közelében maradjon elegendő alapanyag. A gyár nemigen tud elszakadni a világpiaci áraktól, a gazda viszont 52 forint mellett kétszer is meggondolja, telepít-e új almást. Az öreg almást egyszer ki kell vágni. A kérdés az, kerül-e a helyére új.
Ha egyre több gazda mondja azt, hogy nem, pár év múlva már nem az 52 forintos léalmaár lesz a nagy hír. Hanem az, hogy mennyi alma maradt Szabolcsban.
Fotók: ORF Argana, Magyar Narancs
