Majdnem három év. Ennyi a különbség a szabolcsi és a budapesti férfiak születéskor várható élettartama között. A KSH 2025-ös adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Beregben 72,41, Budapesten 75,32 év ez az érték. A nőknél 78,69 és 80,83 év. Miért élhetnek rövidebb ideig az emberek megyénkben? A keresetek, a munkakörülmények, az életmód vagy az orvosi ellátás miatt?
Huszonöt évvel ezelőtt, 2001-ben a szabolcsi férfiak várható élettartama még 65,78 év volt, a budapestieké 69,28. Azóta nálunk több mint hat és fél évvel nőtt, a fővároshoz mért hátrány viszont csak 3,50 évről 2,91-re csökkent. Hajdú-Biharban 2025-ben 74,25 év volt ugyanez a mutató. A születéskor várható élettartam nem azt jelenti, hogy minden szabolcsi férfi 72 éves korában hal meg: a szám az adott év halandósági viszonyai alapján készül.
A KSH haláloki adatai szerint 2025-ben százezer lakosra 571,6 keringési betegség miatti haláleset jutott Szabolcsban, Budapesten 532,6. Légzőszervi betegségek miatt nálunk 108,7, a fővárosban 83,7 volt ez a szám. A daganatos halálozásban kisebb az eltérés: 320,2, illetve 311,3. Ezek a teljes lakosságra vonatkozó, életkor szerint nem korrigált mutatók, ezért a férfiak közel hároméves hátrányát önmagukban nem magyarázzák meg.
Egy Nyírbátor környékén több évtizede dolgozó háziorvos szerint sokan csak akkor mennek rendelésre, amikor már komoly baj van.
„Sok összetevős a probléma” – mondja. A rendszeres szűrések hiányát és a szakrendelésekre való várakozást külön is említi: tapasztalatai szerint előfordul, hogy mire megszületik a diagnózis, a betegség már előrehaladott. Úgy látja, a ma is aktív, 80-90 éves falusi emberek életmódjából lenne mit tanulni. Az a feltevése viszont, hogy ennek a generációnak az eltűnésével romlani fognak az adatok, egyelőre nem igazolt.
Róbert Mátészalka környékén él, gyárban dolgozik, négy műszakban.
„Nekem is teljesen felborult a bioritmusom, a rendszertelen evés miatt pár év alatt 40 kilót szedtem fel, és magas vérnyomásom lett.” Évente a kötelező munkaalkalmassági vizsgálatra megy el, máskor többnyire csak akkor fordul orvoshoz, ha panasza van. Kutatások szerint a váltott és éjszakai műszak összefügghet az alvászavarokkal, az elhízással és a magas vérnyomással. Róbert szerint legalább ennyire megviseli a megélhetés miatti idegeskedés. „Kicsi a fizetésünk, a hónap végén idegeskedni kell, mi lesz a kaja. A munkahelyen sem mindig néznek emberszámba.”
A KSH szerint 2025-ben a szabolcsi székhelyű munkáltatóknál a teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagkeresete 365 305 forint volt, Budapesten 585 159. A különbség havi 219 854 forint. Ez a munkáltatók székhelye szerinti adat, nem az ott élők tényleges átlagjövedelme. A fogászati kezelés, a gyógyszer, egy szemüveg vagy a szakrendelésre utazás viszont bárkinek kiadás, a kisebb fizetésből élőknek különösen.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartásában Beregdaróc háziorvosi körzete 2007 májusa, Balsáé 2011 decembere, Penészleké 2013 novembere óta betöltetlenként szerepel. Helyettesítéssel ezekben a körzetekben is működhet az ellátás, de az állandó orvos hiánya évek óta megoldatlan. Egy kisebb beregi településről ráadásul a szakrendelésre utazás is elvihet egy munkanapot.
Fotó: maltai.hu
Angéla Nyíregyházán két iskolás gyermeket nevel egyedül. Iskolában takarít, majd otthonról telefonos munkát vállal. Albérletük rezsivel együtt havi 200 ezer forintba kerül.
„Egy munkahely sem könnyű, kettő viszont irtó nehéz. Nincs idő magamra, napi négy órákat alszom” – mondja.
Amikor erősen köhögött, elmondása szerint két hetet kellett volna várnia a tüdőröntgenre. Inkább több tízezer forintot fizetett a magánellátásért. Négy évig Budapesten is élt, és úgy tapasztalta, ott könnyebb volt munkát és egészségügyi szolgáltatást találni.
Hogy a közel hároméves különbségből mennyi vezethető vissza a pénzre, az életmódra vagy az ellátásra, azt ezek a számok nem döntik el. A szabolcsi férfiak életkilátásai sokat javultak 2001 óta, de a Budapesthez viszonyított hátrányból 24 év alatt mindössze hét hónapnyit sikerült ledolgozni.
NYITÓKÉP: nyiregyhaza.hu
