Ismét egy propaganda-ízű lépés Orbán Viktortól (benne a személyes bejelentéssel és a beharangozással), ami az államnak nem okoz kárt, a fogyasztók szintén nem nyernek vele sokat, ugyanakkor a piacgazdaságban szokatlan lépéssel a kisvállalkozóknak újabb lórúgást jelenthet.
Hat alapvető élelmiszer esetében jelentette be az árak október 15-i szinten befagyasztását a miniszterelnök. Orbán Viktor közlése alapján február elsejétől felső határa lesz a búzafinomliszt, a 2,8 százalékos tej, a kristálycukor, a sertéscomb, az étolaj és a csirkemell árának.
Az, hogy miért pont ezeket a termékeket határozta meg a kormány, vissza lehet vezetni arra, hogy ezek a legnépszerűbb élelmiszerek közé tartoznak, áruk pedig nőtt az elmúlt időszakban, vagy a piaci folyamatokat ismerők jelentős drágulást jósolnak a következő hónapokra. A búzafinomliszt vagy a kristálycukor esetében már az elmúlt időszakban is jelentős drágulás volt tapasztalható, az étolajnál pedig egyenesen kiugró volt az áremelkedés. De nem egyedül ez lehetett a szempont, hiszen hiányzik a listáról a rizs vagy a kenyér – márpedig mind az alapvető jellege, mind a drágulás miatt éppenséggel bekerülhettek volna a körbe. (A kenyér esetében persze magyarázat lehet, hogy feldolgozott élelmiszerről van szó. Itt esetleg azok járnak közvetlenül jól, akik maguk sütnek otthon kenyeret a bolti lisztből.)
A drágulás számtalan tényezőtől függ az élelmiszerek esetében, közte akár olyan előre nem is látható dolgoktól, mint például egy hirtelen beütő állatjárvány, amilyen pár éve magasba lökte a tojás árát a csökkenő kínálat miatt. Ha azonban úgy nyomott az ár, hogy közben a termelő költségei (például a takarmány drágulása okán) nőnek, az megint csak piaci aránytalanságokat idézhet elő.
Magyarul: a kormány a választási győzelem érdekében a termelők, feldolgozók, kereskedők kárára avatkozik be a piaci folyamatokba. A termelők és feldolgozók pedig többnyire magyar cégek ezeknél a termékeknél – de a „gonosz multi” láncok között számtalan magyar tulajdonú kereskedő is működik.
Orbán Viktor bejelentése tehát szokatlan egy piacgazdaságban, annak fényében azonban nem volt annyira meglepő, hogy a lengyel kormányfő kedden hasonló lépést jelentett be. Amíg azonban Varsóban a termékek árát terhelő áfa csökkentéséről döntöttek – vagyis a kormány az állami adóbevétel egy részéről mondott le –, Magyarországon a prognosztizálható árcsökkenésből eredő bevételkiesést a termékláncon verik le. Hogy ez az üzlet, a termelő vagy a feldolgozó, az leginkább attól függ, hogy a beszerzés milyen szerződések alapján történik. Ráadásul az sem világos egyelőre, hogy az intézkedés meddig lesz érvényben – a kormány nyilván az április 3-i választásokhoz időzíti annak hatályát, vagyis legalább két hónapig kötött áron vásárolhatunk.
Hogy mennyit is segíthet ez a lépés egy „átlagos fogyasztón”? Az inflációs kosárban a különféle termékek különféle súlyozással szerepelnek – elvileg – azt leképezve, hogy a lakosság fogyasztásában mekkora részt képvisel. A KSH inflációs kosara szerint valóban a sertéshús a legfontosabb húsféle, 2021-es súlyozása 1,288 százalék. A baromfihúsé csak 1,108. A tejen belül nem bontja a statisztikai hivatal, hogy milyenféléről van szó, általában véve a súlyozása 1,112 százalék. Az étolaj nem szerepel nagy súllyal a fogyasztói kosárban: 0,387 százalék. A liszté még ennél is kisebb, 0,176. Nem beszélve a cukorról, ami mindössze 0,269 százalékos súllyal húzza a fogyasztói kosarat.
Vagyis ha ezeket a termékeket összeadjuk, az átlagos fogyasztásnak valamivel több mint 3 százalékáról beszélünk. Ennél természetesen nagyobb lehet az arány például a nyugdíjasok, vagy általában a szegényebb fogyasztók esetében, de az is kérdés, hogy mekkora drágulásnak vet most gátat a kormány. Az étolaj esetében például október közepén már jó ideje nőttek az árak, míg a sertéshúsnál ezt csak a következő időszakra prognosztizálják. További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.
