A kikötők blokád alatt, Magyarország területén keresztül szállíthatják az ukrán gabonát

A Reuters szerint Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán lehetséges útvonalként felajánlotta, hogy Magyarország területén keresztül történjen az ukrán gabonaexport. Azért van szükség alternatív útvonalakra, mert az orosz haditengerészet blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket, ezért nem jut ki Ukrajnából a gabona, ami a világ több országában éhínséghez vezethet. A háború miatt 20-25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és a harcok miatt az idei termést is alig tudják learatni az ukrán gazdák. A magyar külügyminiszter arról is beszélt a luxemburgi tanácskozáson, hogy nem számít fennakadásokra az orosz gázszállításokban.…

Tovább olvasom

Több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

A rendőrség közleménye szerint vasárnap 6125 fő érkezett az ukrán–magyar határszakaszon keresztül, míg Románia felől 7 638-an érkeztek azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy Ukrajnából jöttek. 232 főnek állítottak ki 30 napig érvényes ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Budapestre 182 ember, köztük 71 gyerek érkezett vonattal. (MTI)

Tovább olvasom

Felmérés: A magyarok 60 százaléka harcba vonulna, ha megtámadnák az országot

Jelentős különbség mutatkozik ebben a fideszes és az ellenzéki szavazók között. Ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, minden második (51 százalék) megkérdezett inkább harcolna a hazájáért, derül ki a Publicus Intézet május végi, 1004 fős országos reprezentatív közvéleménykutatásából. Ha Magyarországot támadnák meg, tízből hatan mondják, hogy harcolnának, ha viszont Magyarország támadna meg valaki mást, tízből nyolcan nem fognának fegyvert. Háború esetén a fideszesek kétharmada, míg az ellenzéki szavazók 44 százaléka mondja, hogy harcolna. Az aktív státuszúaknál ugyanez 56, a nyugdíjasoknál pedig 40 százalék. via 444.hu

Tovább olvasom

Amerikai katonákat ejtettek foglyul az oroszok

A The Telegraph értesülései szerint két egykori amerikai katonát ejtettek foglyul az orosz erők a Harkiv megyei harcokban. A 39 éves Alexander Drueke és a 27 éves Andy Huynh önkéntesként szolgált a reguláris ukrán fegyveres erők kötelékében. A feltételezések szerint ők az első amerikaiak, akik orosz fogságba estek. Külföldi katonákat már fogtak el az oroszok korábban is, sőt: múlt héten a donecki „népköztársaságban” halálra ítéltek közülük két brit és egy marokkói állampolgárt, akiket egyebek közt terrorizmussal vádoltak meg. A The Telegraph szerint a két amerikai elfogása diplomáciailag különleges helyzetet eredményez, mivel Oroszország…

Tovább olvasom

A volt orosz elnök szerint kérdéses, hogy Ukrajna két év múlva még rajta lesz a térképen

Meglehetősen érdekes bejegyzést tett közzé a Telegram-oldalán Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, melyben lényegében megkérdőjelezte, hogy Ukrajna két év múlva is létezni fog még. Medvegyev arra a hírre reagálva ragadott billentyűzetet, hogy Ukrajna cseppfolyósított földgázt kért a tengerentúlról, hogy a következő télen ne fagyjanak halálra az ott élők, ezért azonban csak két év múlva tudna fizetni. Az exelnök erre csak annyit írt: „Lenne egy kérdésem. Ki mondta, hogy Ukrajna két év múlva még rajta lesz a térképen? Persze Amerikát ez nem érdekli, annyira elvesztek az oroszellenes projektjükben, hogy már semmi…

Tovább olvasom

Az ukrán hadsereg szerint lőszer- és fegyverhiány miatt elveszíthetik Donbaszt | videó

Lőszer- és fegyverhiánnyal küzd az ukrán hadsereg a háború keleti frontján. Az orosz csapatok előretörését a Donbaszban annak tulajdonítják, hogy nagy mennyiségben használnak tüzérségi fegyvereket – számolt be a Euronews. Moszkva vasárnap bejelentette, hogy egy Csortkiv közelében található raktárépületet megsemmisítettek, ahova “nyugati fegyverszállítmányok” érkeztek. A támadásban 22 ember megsérült. “Más, sokkal modernebb fegyverekre van szükségünk, mert az ellenfelünk nagy hatótávolságú rakétákat használ” – mondta az ukrán hadsereg egyik parancsnoka. Az ukrán tisztviselők figyelmezettek, hogy széleskörű és gyors katonai segítég nélkül a hadsereg a Donyec-medence keleti részén elveszíti a harcot, amivel megnyílna…

Tovább olvasom

A finn elnök azt állítja, hogy tömegpusztító fegyvereket vetnek be az oroszok

Sauli Niinistö finn elnök szerint mind Ukrajna, mind Oroszország egyre inkább a nehézfegyverzet használata felé tolódik. Niinistö egy biztonságpolitikai megbeszéléseken azt mondta: Egyre több nehézfegyverzettel támogatjuk Ukrajnát, másrészt Oroszország is elkezdett ilyen fegyvereket használni, például vákuumbombákat is bevetett, amelyek valójában tömegpusztító fegyverek. – mondta. Rajta kívül Kijev és NATO-országok, köztük Nagy-Britannia is azzal vádolják Oroszországot, hogy vákuumbombákat használ, amelyek pusztítóbbak a hagyományos robbanószereknél. A vákuumbomba oxigént von el a levegőből, és így erős, magas hőmérsékletű robbanásokat hoz létre. Kétlépcsős lőszerről beszélünk: az első fokozatú töltet egy nagyon finom anyagból –…

Tovább olvasom

Hajnalban rakétatámadás érte Kijev északkeleti részét

Kijev két kerületében helyi idő szerint vasárnap hajnalban több robbanások hangjára ébredtek a lakók. A CNN riportere megerősítette, hogy a főváros északkeleti részén sűrű füstoszlopok emelkedtek az égbe. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko Telegramon közölte, hogy Darnutszkij és Dnyiprovszkij kerületet érintették a robbanások. Azt írta, a szolgálatok már a helyszínen dolgoznak, részletesebb információkat pedig később közöl. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte, hogy legalább egy embert kórházban ápolnak a vasárnap hajnali robbanások után. A polgármester az infrastruktúrát ért rakétacsapásokról beszélt, és azt is elmondta, hogy a támadásnak nincsenek halálos áldozatai.

Tovább olvasom

Már századik napja tart az orosz-ukrán háború

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megemlékezett arról, hogy már 100 napja tart az orosz-ukrán háború. „Száz nappal ezelőtt Oroszország megindított megindokolhatatlan háborúját Ukrajna ellen. Az ukránok bátorsága tiszteletet és csodálatot érdemel” – írta Twitter-bejegyzésében. Az Európai Unió Ukrajna mellett áll, tette hozzá. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról írt, hogy az Európai Unió egységes, és mindent megtesznek azért, hogy véget érjen ez a borzalmas háború.

Tovább olvasom

Misebort küldünk Ukrajnába, így segít Magyarország

Miseborszállítmánnyal támogatja Magyarország az ukrajnai hívő közösségeket, amelyet lengyel segítséggel juttatnak el Ukrajnába – írja a HVG. A szállítmányt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára indította útnak hétfőn. Soltész Miklós kiemelte: az ukrajnai háborúnak súlyos gazdasági következményei vannak, és az élelmiszer-, ruha- és gyógyszerszállítmányok mellett legalább ennyire fontos a hitélet gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközökkel, így például miseborral támogatni az ukrajnai katolikus közösségeket. Az államititkár hozzátette: „lengyel barátainkkal vitában állunk” ugyan, mert „mi továbbra sem vagyunk hajlandók” sem fegyvert, sem katonát küldeni Ukrajnába, de „minden együttműködésre készek vagyunk”,…

Tovább olvasom