Rengeteg az eldobott maszk

A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát. A tizenegy országban végzett vizsgálat középpontjában az állt, hogy a kormányok által hozott védelmi intézkedések miatt mennyi…

Tovább olvasom

Elképesztő ütemben szaporodnak az elektromos autótöltők az újépítésű ingatlanok körül

Robbanásszerűen terjednek az elektromos autók egész Európában, és Magyarországon is sorra dőlnek meg az e-gépjárművek számaival kapcsolatos rekordok. Így nem csoda, hogy 2022. január 1-jétől már jogszabályi előírás kötelezi a töltők kiépítését az új épületekben. A Metrodom azonban egy jó nagy lépéssel előrébb jár: a 2021 után megépülő lakóparkokban már minden gépkocsibeállóhoz alapfelszereltségként építi ki az egyedi elektromos autótöltőket – derül ki a közleményükből. A KSH legfrissebb adatai szerint míg az újonnan forgalomba helyezett autók számára valamelyest hatással volt a koronavírus-járvány – részben a járműgyártást világszerte akadályozó alapanyaghiány miatt –,…

Tovább olvasom

Lesz európai uniós forrás a klímacélok és a társadalmi igazságosság összehangolására

Egyre gyakrabban és hangosabban visszatérő politikai kritika itthon, de máshol is, hogy az uniós klímapolitika jelentős anyagi terheket fog rakni a társadalomra. Azonban a kritikák több helyen sántítanak: lesz uniós forrás a társadalmi terhek enyhítésére, és csak a nemzeti kormányokon múlik, hogy ezeket alkalmazzák is. Egy egyszerűsített számítás alapján havi 2700 forintos plusz terhet jelenthet fejenként itthon az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer közlekedés- és épületszektorra történő kiterjesztése, de részletes hatásvizsgálatot a tagországok kormányainak kell végeznie ahhoz, hogy pontosabban lehessen tudni, hogy a különböző jövedelmi csoportokba eső háztartásokat hogyan érintené. Ugyancsak a…

Tovább olvasom

ENSZ célok: “Tiszta víz és alapvető köztisztaság” | videó

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját. A program gerincét, konkrét teendőit és céljait a Fenntartható Fejlesztési Célrendszer írja le (Sustainable Development Goals, röviden SDG).Az Ökopolisz által életre hívott konferencián a hatodik cél, azaz a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés magyarországi helyzetét vették górcső alá január 11-én.

Tovább olvasom

Megugrott a hazai villanyautó-értékesítés: íme a legnépszerűbb elektromos gépkocsik toplistái

A várakozásokat felülmúló mértékben, 41,53 százalékkal növekedett az új elektromos autók vásárlása tavaly. Ehhez minden bizonnyal az üzemanyagok drágulása és a hagyományos személygépkocsik áremelkedése is kellett, persze, a korábbi évekhez hasonlóan jól jött a vásárláshoz adott milliós állami támogatás is. Hazánk piacvezető autós szaklapja, a Vezess legfrissebb összeállítása szerint 2021-ben 4311 új villanyautó állt forgalomba Magyarországon. A cikkből kiderül az is, hogy a tavalyihoz képest 4,8 százalékkal csökkenő, teljes újautós piacon az elektromos személygépkocsik értékesítése 41,53 %-kal bővült. A várakozásokat felülmúló emelkedéshez a szokásos kedvezmények mellett (pl.: állami támogatás, zöld…

Tovább olvasom

Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben

A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A legnagyobb csökkenés az Északi-középhegységben volt tapasztalható. A pesszimista forgatókönyv szerint ezen trend erősödésére számíthatunk, évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést. A szélsőségesen hideg napok hőmérsékletét illetően azonban még nem mutatható ki ilyen trend, azaz a természetes változékonyság dominanciája miatt napjainkig előfordultak…

Tovább olvasom

Vigyázzunk: az öblítő nem öblít, azonban tele van környezetet és egészséget károsító vegyületekkel, rákkeltő anyaggal

Azon kívül, hogy illatosítja a ruhát, semmi pozitív tulajdonsága nincs, ellentétben a környezetre és egészségünkre gyakorolt negatív hatásokkal. A mosáshoz szükséges segédeszközök közül egyedül az öblítő az, amiből nincs ÖKO-verzió. Nem véletlen, minden téren káros, használata kerülendő lenne. Két európai civil szervezet, az Európai Fogyasztói Szervezetek Szövetsége (BEUC) és az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) azonban aggályaikat fejezték ki a tervezettel kapcsolatban, és elutasították az öblítők ökocímkével való szabályozásának lehetőségét. A környezet- és fogyasztóvédő szervezetek szerint az öblítőket azért nem szabad ökocímkével ellátni, mert nem rendelkeznek tisztító tulajdonságokkal, nem javítják a mosás folyamatát. Az öblítők…

Tovább olvasom

Karácsonyfa, égősor, girland — Mihez kezdj a karácsony „maradékaival”?

Talán kissé durva a kérdés, de hisszük, hogy helytálló. Nagyon sok háztartásban ugyanis az ünnepek végeztével egyszerűen minden a kukában végzi. Kidobjuk a díszeket, a megmaradt szaloncukrokat, a szétszakadt girlandokat, a megunt égősort, nem beszélve a karácsonyfáról, amellyel nem akarjuk megvárni a begyűjtést. Pedig egy kis odafigyeléssel nemcsak a környezetnek, magunknak is segíthetünk. Magyarországon hagyományosan vízkeresztig állnak a karácsonyfák, utána pedig elkezdődik a begyűjtésük. A karácsonyfákat ugyanis feldolgozzák és több cél érdekében újrahasznosítják: Komposztáláshoz, amikor a kidobott karácsonyfákat a zöldhulladék-telepeken felaprítják, és — többek között — mulcsot vagy komposztot készítenek…

Tovább olvasom

Több mint 70 ezren válaszoltak a környezetvédelmi konzultáció kérdéseire

Nyitrai Zsolt az előző év végén zárult Magyarország zöld úton jár! online konzultációról kiemelte: környezetvédelmi ügyben egyszerre ilyen sokan még sosem nyilvánítottak véleményt – írja az MTI. A konzultáció eredményét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára is üdvözölte. Steiner Attila szerint a visszajelzésekből egyértelműen kiderült, hogy a feltett kérdéseket az emberek fontosnak tartják. A válaszokat ismertetve az államtitkár közölte, hogy a fenntarthatóságot csaknem 97 százalék jelölte meg fontos kérdésként. A túlnyomó többség a klímacélok teljesítését szintén támogatja, de 81 százalék csak olyan módon,…

Tovább olvasom

Tiszta víz és alapvető köztisztaság – az ENSZ 6. Fenntartható Fejlesztési Célja

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját. A program gerincét, konkrét teendőit és céljait a Fenntartható Fejlesztési Célrendszer írja le (Sustainable Development Goals, röviden SDG).Az Ökopolisz Alapítvány az ENSZ 17 Fenntartható Fejlesztési Célja (SDG) magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított. Mint írják, Hatodik alkalommal a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés magyarországi helyzetét vesszük górcső alá. Küldetésünkhöz híven ezúttal inkább szakmai megközelítéssel, semmint a hétköznapi közéleti, politikai gondolkodásmódra alapozva. Részletes programot itt talál. Az eseményen a részvétel ingyenes, de REGISZTRÁCIÓHOZ kötött. A rendezvényen…

Tovább olvasom