A DVTK Aréna építése 13 milliárd forintot emésztett fel, de érdekes, hogy a jóval nagyobb befogadóképességű mezőkövesdi stadiont nagyjából feleannyiért húzták fel, mint amennyiért a kazincbarcikai pálya felújítását és bővítését elvégezték. Pedig ez utóbbi befogadóképessége csak 1000 fő lett. A nyíregyházi stadionnál is takaros összeget kellett kicsengetni.
Ahogy a Népszava.hu írja, stadionra mindig futja. A tervezetthez képest több mint 70 százalékkal nőtt meg az elmúlt 14 évben felhúzott futball-arénák ára
Az Orbán-kormányon a 2010-es évek elején hatalmasodott el a stadionépítési láz, mintegy háromtucatnyi létesítményt építettek vagy újítottak fel. A projektek nagy része 2020-ra lezárult, 2021-ben és 2022-ben egyetlen új arénát sem avattak, és 2023-ban is csak egy készült el, de az sem labdarúgó-létesítmény volt, hanem a budapesti Nemzeti Atlétikai Stadion. Ennek a folyamatnak az egyik utolsó láncszeme készült el Nyíregyházán. A végösszeg tehát – a hírek alapján – 17,5 milliárd forint, ám hivatalosan senki se számolt be arról, végül elköltötték-e a teljes, 19,1 milliárdos keretösszeget vagy hogy volt-e olyan kegyes a kormány, hogy azt a bő másfél milliárdot bent hagyta az államkasszában.
Nyilván a legnagyobb építkezés, a Puskás Aréna kapcsán volt megfigyelhető a legnagyobb áremelkedés:
a kiindulási pontként bejelentett 100 milliárd helyett 190-ből épült fel.
A több mint 30 futballstadion esetében átlagosan 73 százalékos drágulás volt megfigyelhető. És akkor ezek „csak” a labdarúgó-létesítmények, a Duna Aréna égbe szökő „túlárazottságáról” vagy az atlétikai vb-re épített stadionról nem is beszéltünk (az megint más kérdés, hogy arról volt szó, a seregszemle végeztével a kilencedik kerületi aréna az átlagpolgár igényeit is kiszolgálja majd, ám ez azóta is ígéret maradt).
Az élvonalba tíz év után visszajutó Nyíregyháza hat fordulót követően négy ponttal a 11., kieső pozícióban található, csupán a szintén újonc Győrt előzi meg.
A DVTK stadionja 13 milliárdból épült, de érdekes a táblázatból kiolvasni, hogy amíg a mezőkövesdi stadiont 1,25 milliárdból építették (5000 férőhellyel), addig a nevetséges kazincbarcikai egyoldali lelátó (plusz világítás, egyéb alap infrastruktúra kiépítése) a tervezett 1 milliárddal ellentétben 2,4 milliárdra nőtt, és mindössze 1000 néző befogadására alkalmas.
Összesen tehát bő 366 milliárd forintot szórtunk el erre közpénzből. Egészen biztos, hogy a látványosan haldokló egészségügy, közoktatás és közösségi közlekedés láttán mindenkiben az merül fel, jó helyre került ez a 366 milliárd.
