Csaknem mindenkinek a környezetében akad olyan család, amely devizában adósodott el. Ennek a hitelfajtának a felfutása még 2006 és 2008 között történt, amikor a forinthitel kamata 15, míg a svájci frankhitel kamata 7 százalék volt. Mivel a hitelt felvenni kívánó állampolgárok szerettek volna spórolni, így nagy számban a legkedvezőbbnek tűnő, svájci frankban történő eladósodást választották. Azonban még napjainkban is vita folyik arról, hogy történt-e egyáltalán svájci frankban eladósodás, hiszen a hitelt forintban kapták kézhez az ügyfelek.
A 2006 és 2008 között történt hitelfelvételkor a legtöbbeknek 116 forintos árfolyam szerepelt a szerződéseikben, de mivel a svájci frank értéke napról napra újabb csúcsokat döntött, ennek eredményeképpen a havi törlesztőrészletek is az egekbe szöktek. Magyarország kormánya úgynevezett végtörlesztést biztosított azoknak, akiknek volt egyben néhány millió forintjuk. Így azok az ügyfelek, akik rendelkeztek anyagi erőforrásokkal, 180 forint/svájci frank árfolyamon kiszállhattak a hiteleikből. Akiknek viszont nem volt ennyi pénzük félretéve, igencsak pórul jártak. Sokan az öngyilkosságba menekültek, családok ezrei kerültek utcára, rengetegen pedig még a mai napig is küzdenek a törlesztőrészletekkel.
A devizahitelesek számára most elérkezhet a reménykedés pillanata. Az Európai Unió Bírósága („EUB”) ugyanis a C-630/23. számú ügyben hozott egy határozatot, amelyben egy devizaalapú autólízing-szerződést vizsgáltak. Az EUB indokolása szerint nem megfelelő (tisztességtelen) árfolyamkockázati tájékoztató esetén a fogyasztó nem fogadhatta el a devizakockázatot. A szerződés lényege (elsődleges tárgya, főszolgáltatása) így érvénytelen. Az elsődleges tárgy hibája a teljes szerződés érvénytelenségét és elszámolását vonja maga után, a szerződés egyetlen kikötését sem lehet hatályban tartani, érvényessé tenni, a fogyasztót pedig olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződést meg sem kötötte volna.
Jelenleg a politikai pártok próbálják tematizálni az ügyet, bízva abban, hogy végre pont kerülhet annak végére. A folyamat hosszadalmas lehet. Többeket megszólaltattunk, hogy az ő családjukra milyen hatással volt a felvett svájci frank alapú devizahitelük.
Péter szülei még 2008 elején vettek fel 10 millió forintos összegben svájci frank alapú hitelt 6 százalékos kamattal, 20 éves futamidőre. A 2008-as szinthez képest csaknem háromszorosára nőtt a törlesztőrészletük, csaknem húszmillió forintot már törlesztettek, és az aktuális állapot szerint jelenleg is tartoznak hétmillió forinttal. „Apa belerokkant ebbe az egészbe, az alkoholba menekült, stroke-ot kapott, mára pedig már le is százalékolták. Édesanyámat szintén mélyen megviselte. Neki folyamatosan nyugtatókat kell szednie, cukor- és szívbeteg lett. Ránk, a fiatalokra maradt a hiteltörlesztés, hiszen a nevetségesen alacsony, a szüleim leszázalékolása után kapott ellátás a mindennapi életre is kevés, nemhogy hiteltörlesztésre.”
Imréék története sem szívderítő. Ők még 2008-ban vettek fel svájci frank alapú hitelt, mintegy tízmillió forint értékben. Akkoriban ebből az összegből még egy szép kis családi házat lehetett vásárolni itt Mátészalkán – mondja. „Két éven át törlesztettünk, mégis a 24 havi részlet leszurkolása után még 13 millió forint állt a nevünk mellett tartozásként. A részletek csak nőttek tovább, így próbáltuk a hitelünket kiváltani, és valamicske tartalékot is képezni. Az adósságrendezéshez 17 millió forintos hitelt vettünk fel, amelyből kifizettük a svájci frank alapú tartozást. Sajnos mindketten lerobbantunk a párommal, nem tudtuk fizetni a törlesztőrészleteket, így most Budapesten élünk életvitelszerűen, egy takarmányraktárból kialakított szobában, ahol egy darab 40 wattos villanykörte biztosítja a világítást. Ami még luxus az életünkben, van egy 7 éves ‘simogatós’ mobiltelefonunk, amelyen szoktunk netezni, ha megyünk ételre vadászni a plázákba” – fejezi be mondandóját a 61 éves, foglalkozása szerint nehézgépkezelő Imre.
A Nyíregyházán élő Vilma is svájci frankban adósodott el, még 2009-ben, egy újonnan vásárolt személygépkocsi miatt. Ahogy mondja: „Soha nem láttam svájci frankot, úgy érzem, hogy behúztak a csőbe. A hitel felvételekor kérdeztem a legnagyobb magyar bank ügyfélszolgálatosát, hogy mi ez a svájci frank. Ő csak annyit mondott, hogy ne foglalkozzak vele, ez egy olcsóbb hitel, és nézzem csak meg évekre visszamenőleg, alig változott az árfolyam. Így utólag felsejlik, hogy oda volt nagyon pici betűvel írva, hogy a múltbeli árfolyamadatok nem garantálják, hogy a jövőben is így lesz. Azt hiszem valami hasonló volt tartalmilag. Aztán jöttek a válságok, a törlesztőrészletem az egekbe szökött. Édesanyám elhunyt, aki spórolós fajta volt, élére állította a garast, így hagyott rám tízmillió forint feletti összeget. A nagy része a hagyatéknak elment az adósságrendezésre, de ha nem tettem volna meg, még a mai napig törleszteném a járművet, amely már 17 éves lett, a garázsban áll, motorhibás, javíthatatlan.”
(kiemelt képünk illusztráció)
