Ilona mátészalkai lakos, a családjával napelemeket szereltettek százszázalékos állami támogatású pályázati forrásból a házukra, mégis becsapva érzik magukat. „Mondom, bárcsak ne telepítettük volna!” – fakadt ki kollégánknak, aki utánajárt, mi is a probléma a modern, környezettudatos technológia alkalmazásával.
Az elszámolással kapcsolatos anomáliák nem csak őket, hanem sokakat érintő problémát jelentenek. Tudni kell, hogy azok a magánszemélyek, akik újonnan kötöttek szerződéseket, bruttó elszámolásba kerültek. Ez azt jelenti, hogy nem a vételezett és a betáplált energiamennyiség különbözetét kell fizetniük, hanem a vételezett energia árát kiszámlázzák, miközben az általuk megtermelt és a hálózatba betáplált energiát mindössze 4,39 Ft/kWh áron vásárolják meg tőlük.
„A kifizetés is körülményes: a jóváírás beérkezése után leghamarabb csak 45 nappal kezdik csak utalni az összegeket. Ismétlem: 4,39 forint egy kWh-ért… Mennyiért is adják el nekünk? Ennek nagyjából a tízszereséért – és még fizetjük az óriási rendszerhasználati díjat is” – zárja mondandóját a családanya.
Azok a háztartások, amelyek 2023. november 1. előtt engedélykérelmet nyújtottak be, és csatlakoztak a hálózathoz legkésőbb 2023. december 31-ig, továbbra is jogosultak a szaldó elszámolásra, amely 10 évig érvényben marad. 2024. január 1-től azonban az újonnan belépő háztartási méretű kiserőművek számára már nem elérhető a szaldó elszámolás – ők automatikusan a bruttó elszámolásba kerülnek.
A bruttó elszámolás lényege, hogy az elfogyasztott és a megtermelt energiát külön-külön számolják el, eltérő árakon. (Például a betáplált energiáért a szolgáltató alacsonyabb (értsd: sokkal alacsonyabb) árat fizet, mint amennyiért eladja.)
A szaldó elszámolás viszont azt jelenti, hogy az éves elszámolási időszak végén csak a hálózatból vételezett és a hálózatba betáplált villamos energia különbségét (azaz a „szaldót”) kell kifizetni vagy jóváírni.
Megkérdeztünk egy napelemek telepítésével foglalkozó vállalkozás vezetőjét, aki a következőket nyilatkozta:
„Tavaly január elsejétől csak akkor éri meg igazán napelemeket telepíteni, ha a megtermelt energiát a fogyasztó azonnal fel tudja használni. Ha ez nem teljesül, akkor ez bekerül a hálózatba, amiért alig több mint 4 forintot fizetnek kilowattonként. Megoldás lehet erre a problémára egy energiatároló rendszer kiépítése. Mi egy átlagos, úgynevezett ‘Kádár-kocka’ családi házhoz 5 kWh kapacitású egységet ajánlunk, amelynek teljes kiépítése és beüzemelése mintegy hárommillió forint. Én azt tanácsolom mindenkinek, hogy – mivel folyamatosan emelkedik az energiaár – ruházzon be napelemekbe és energiatárolókba is.”
„Létezik a HUPX, a Magyar Energiatőzsde. Itt évszaktól és időszaktól függően előfordulhatnak negatív árak is, de összességében elmondhatom, hogy nagy átlagban 200–300 forintért lehet beszerezni 1 kWh energiát – és akkor ezen még nincs haszon. Azt is szeretném jelezni azoknak, akik napelemes rendszerek telepítésén gondolkodnak, hogy mostanra a rendszerek ára harmadára esett vissza az elmúlt évekhez képest, ami szintén azt erősíti, hogy érdemes beruházni” – tette hozzá a szakember.
Tény, hogy a napelemek és a kiegészítők ára csökkent, a kereslet viszont nem nőtt. 2023-ban még csaknem 85 ezer háztartási méretű naperőművet telepítettek. Ez a szám 2024-ben már csak közel 40 ezer, a tavalyi év végétől 2024. június elejéig pedig mindössze 8509 háztartási méretű rendszer készült el.
Kijelenthető az is, hogy a bruttó elszámolás bevezetésével jelentősen csökkent a háztartási napelemes rendszerek megtérülése, különösen energiatároló nélkül. Bár a technológia ára csökken, a szabályozási környezet bizonytalansága sokakat elbizonytalanít a beruházásban.
