Öt évig tartó jogi csatározás után végül sikerrel járt Glonczi László roma jogvédő, aki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével kényszerítette ki a nyíregyházi önkormányzattól szegregátum-felszámolási projektek adatainak kiadását.
A város minden eszközzel megpróbálta megakadályozni, hogy nyilvánosságra kerüljenek azok az európai uniós pályázatok részletei, amelyek keretében állítólag egy szegregátum lakóit egyszerűen egy másik szegregált területre költöztették át.
Az ügy 2020 februárjában kezdődött, amikor Glonczi László közérdekű adatigénylést nyújtott be a nyíregyházi önkormányzathoz. A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke két, városi szegregátumok rehabilitációját célzó pályázat anyagát, költségvetését, valamint a projektben dolgozók számát és fizetését szerette volna megtudni. Az egyik pályázat értéke 830 millió, a másiké 1,7 milliárd forint volt.
Az önkormányzat azonban kategorikusan megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy azok döntéselőkészítő dokumentumokat tartalmaznak. Glonczi László ezután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely szintén az adatok kiadására kötelezte a várost, ám az önkormányzat ezt sem teljesítette.
A 2021-ben indult közadatperben a bíróságok minden fokon az adatok kiadására kötelezték Nyíregyházát, és végül a Kúria is helyben hagyta a jogerős ítéletet. Az önkormányzat így már nem kerülheti el a dokumentumok átadását.
A per során a város számos abszurd érveléssel próbálta megvédeni álláspontját. A legkülönlegesebb kifogásuk az volt, hogy a pályázatok olyan speciális tudást tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra hozatala versenyhátrányt okozna számukra a lakhatási szegregáció felszámolása terén. Emellett azt is állították, hogy az adatigénylés teljesítése hátrányosan befolyásolná a köztisztviselők elfogulatlan munkáját, mivel Glonczi László a Facebookon kritizálta az önkormányzatot.
Az ügy háttere különösen pikáns, mivel az Európai Bizottság 2022-ben 1,7 milliárd forintot vont meg Nyíregyházától, éppen azért, mert a támogatási célokkal és az uniós alapértékekkel ellentétesen használták fel a forrásokat.
“Az Európai Unió szintén az én bejelentésem nyomán vonta meg a támogatását, mert a szegregátumok felszámolása címén csak egy másik szegregátumot hoztak létre” – magyarázta Glonczi László, aki 2022-ben elnyerte a TASZ SZABAD-díját, idén pedig a Raoul Wallenberg-díjat kapott kisebbségek és a többségi társadalom harmonikus együttéléséért végzett munkájáért.
Hegyi Szabolcs, a TASZ információszabadság-szakértője különösen felháborítónak tartja az önkormányzat magatartását. “A nyíregyházi önkormányzat nem sajnálta a közpénzt és az időt a nyilvánosság kizárására és egy helyi aktivista költségekbe verésére. Döbbenetes, hogy Nyíregyháza szerint a város deszegregációs lépései üzleti titkok, amelyeket más nem vehet át szabadon” – fogalmazott.
Glonczi Lászlót a perben dr. Bagdi Katalin ügyvéd képviselte a TASZ megbízásából. Az eset jól példázza, milyen hosszú és költséges jogi küzdelembe kerülhet a közérdekű adatok megszerzése, még akkor is, ha az információszabadság alapjoga a jogvédők oldalán áll.
Forrás: TASZ
