Ma megkezdődött a duzzasztás, a vízügy készül az aszályra

Idén eddig mintegy 11 millió köbméter vizet tartott vissza a KÖTIVIZIG, ez megközelíti a belvízvédekezés során januárban a befogadókba átemelt víz mennyiségét. Az igazgatóságon a vízvisszatartás évek óta magától értetődő, bevett gyakorlat. Már csak azért is, mert nem először néznek szembe az egyre gyakoribb súlyos és rendkívüli aszályok okozta kihívásokkal. Ezért bevált műszaki beavatkozások, intézkedések sora szolgálja a vízhiányos időszakokat követően a talajvízszint emelését, a csatornákban a medertározást, vagy éppen a holtágak feltöltését. Ki is használták a téli csapadékos időszakot a működési területükön lévő holtágak, belvízcsatornák és esetenként halastavak, horgásztavak…

Tovább olvasom

Az OMSZ kimondta, tavaly történelmi aszály sújtotta hazánkat, az Alföld különösen sokat szenvedett

Mindenki a saját bőrén tapasztalhatta, hogy több, igen hosszú csapadékmentes időszakot is át kellett élnünk, amiből természetesen a hőhullámokkal kiegészülve a nyári volt a leglátványosabb és legészrevehetőbb. A mezőgazdaság és a természet is hatalmas károkat szenvedett, különösen Szolnokon és környékén, az Alföldet sújtotta leginkább az aszály. Sajnos, a jelek szerint a tendencia folyamatosan romló képet mutat, éppen ezért becsüljünk meg minden csapadékos időszakot, mint amilyet például ez a január is hoz eddig. Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de…

Tovább olvasom

A rendkívüli aszály éve volt 2022

A mögöttünk hagyott esztendő minden bizonnyal a rendkívüli aszály éveként vonul be emlékezetünkbe. Az Alföld középső részén, a KÖTIVIZIG 7180 négyzetkilométeres működési területén – az igazgatóság 11 kiemelt mérőállomásának adatai alapján – 2022-ben csupán 393,5 milliméter csapadék hullott, ami 132,1 mm-rel kevesebb a sokéves átlagnál (525,6 mm). A tavalyihoz hasonlóan alacsony volt az éves csapadékmennyiség 2021-ben is, akkor területi átlagban 416,1 mm-t rögzítettek a mérőberendezések. Két egymást követő csapadékhiányos esztendőre legutóbb egy évtizede volt példa térségünkben: 2011-ben területi átlagban 382,9 mm, 2012-ben pedig 400,1 mm hullott. A különbség első pillantásra…

Tovább olvasom

Emberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák. A vízhez kötődő veszélyek is megnövekedtek az elmúlt években és változatlan népességet feltételezve a világ lakosságának +8%-a lesz kitéve újonnan megtapasztalt vagy súlyosbodó vízhiánynak a 2 fokos globális melegedéssel összefüggésben. A szegényebb országok és társadalmi rétegek különösen kitettek a veszélyeknek.…

Tovább olvasom

Nincs elég kukorica az aszály miatt

Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket – írja a Portfolio. Piaci szereplők szerint várhatóan a hazai igények 60-90 százalékát tudja csak kiszolgálni az országos termés. Erre korábban még sosem volt példa, minden évben jóval a hazai igények felett termelt a mezőgazdaság, és több millió tonnát lehetett exportálni. A legoptimistább becslések szerint is csak 3,6 millió tonnás termésre lehet számítani, de borúlátóbbak mindössze 2,8 millió tonnát várnak. A megszokott évi 6-9 millió tonnához képest ez…

Tovább olvasom

Cukorhiány lehet ősszel a boltokban

Ha valaki boltba megy, meglepődve tapasztalhatja, hogy hiánycikk lett a cukor, vagy limitált a megvásárolható mennyiség belőle. Nemcsak arról van szó, hogy a lekvárfőzéshez felvásárolták a háziasszonyok, eredendően kevés. Ráadásul az idei cukorrépa termést károsította az aszály, írja a sonline.hu. Hazánk éves cukorfogyasztása háromszázezer tonna, ám ebből idehaza tavaly csak nyolcvanezer tonnát tudtak megtermelni, az idén pedig hatvanezer tonna körül lesz ez a mennyiség. A termőterületek területe is folyamatosan csökken. Míg 2017-ben 15 500 hektáron termesztettek cukorrépát hazai feldolgozásra, addig 2021-ben már csak 10 500 hektáron, az idén pedig már csupán 8600 hektáron.…

Tovább olvasom

Csekély mértékben növekszik a Tisza-tó vízszintje

A vízgyűjtőre a közelmúltban lehullott csapadék következményeként a Tisza-tó vízszintje a Kisköre-felső vízmércén mérve jelenleg 662 cm, mely 8 centiméterrel magasabb, mint a mostani aszályos időszak legalacsonyabb – augusztus 21-én észlelt – felvízszintje. Köszönhető mindez az elmúlt héten lehullott csapadéknak, a csökkenő öntözési vízigényeknek és az alacsonyabb hőmérsékletből adódó kisebb párolgás együttes hatásának. A Kötivizig tájékoztatása szerint, a tározó vízállása a következő napokban várhatóan a Kisköre-felső vízmércén mért +662 – +665 cm-es tartományban lesz, tehát stabilizálódik vagy kis mértékben emelkedik.

Tovább olvasom

A kedvenc magyar gyümölcs, az alma ára is az egekbe szökhet

Már most sem éppen olcsó, de a hatalmas szárazság még inkább betette a kaput hazánk egyik legfontosabb és legfinomabb gyümölcsének. Van, ahol az aszályban konkrétan kiszáradtak a fák. A magyaroknak két alapélelmiszerük van, a rántott hús és az alma. Ez utóbbiból készülhet szósz, pite, rétes, kompót, palacsinta, lekvár, pálinka, szörp, de akár csak magában is teljes értékű étel. Mármint ha van. Mert most az elmúlt tíz év leggyengébb termését produkálja a magyar alma, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács becslése szerint a tavalyi 520 ezer tonna helyett idén…

Tovább olvasom

Ljasuk Dimitry szomorú képei a kiszáradt Tisza-tóról

A Szol24 is többször foglalkozott már az idei nyáron tapasztalt szárazsággal, amin még a hétvégi esőzések sem sokat javítottak.  De nem csak hazánkban tapasztalható ez a rendkívüli aszály, Kínában kiszáradtak a folyók, Európa-szerte erdőtüzek pusztítottak, és veszélybe került a termés is. Ljasuk Dimitry a szovjet–magyar aktivista elsősorban rövidfilmjeiről és környezetvédelmi tevékenységéről ismert alkotó Facebook oldalán rendszeresen beszámol a Tisza-tó állapotáról. Néhány nappal ezelőtti bejegyzésében arról ír, hogy vannak olyan részei a Tisza-tónak, ahol már csak bokáig ér a víz, sőt ennél rosszabb állapotban lévő területek is akadnak: Pár napja besétáltam oda,…

Tovább olvasom