A magyarok háromnegyede szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást.
- 77% úgy véli, hogy az ukrajnai orosz inváziónak és következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához
- 86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk
- 71% szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket
- 65% támogatja, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük
Egy kihívásokkal teli évet követően, amikor Oroszország ukrajnai inváziója folyamatos energiaválságot váltott ki és Európa-szerte felpörgette az inflációt, valamint egy szélsőséges, rekordmértékű hőhullámok és aszály jellemezte nyár után a magyarokban még inkább tudatosult az éghajlatváltozás hatása, és az, hogy sürgősen cselekedni kell.
Míg az elmúlt évben a magyarok a Covid19-világjárványt tekintették az első számú kihívásnak, mára az inflációval kapcsolatos aggodalmak dominálnak, és 72% nevezi meg az inflációt első számú aggályaként – szemben az EU többi részében mért 36%-os aránnyal.
Egyidejűleg ma már a magyarok 91%-a állítja, hogy érzi az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életében (2021-hez képest + 4 százalékpont). 86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk. Ugyanakkor 91% úgy véli, a kormány túl lassan cselekszik, és csupán 35% gondolja azt, hogy Magyarországon 2030-ig sikerülni fog jelentős mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
A magyarok háromnegyede (77%) véli úgy, hogy az ukrajnai háborúnak és az olaj- és gázárakra gyakorolt következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához (+11 százalékpont a 66%-os európai átlaghoz képest).
Arra a kérdésre, hogy miként rangsorolnák a fellépéseket, a magyarok azt várják a kormánytól, hogy a megújuló energia fejlesztését tekintse prioritásnak (63%), ezt követi az energiaellátás diverzifikálására való összpontosítás, amely révén elkerülhető az egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés (23%).
Az energiatakarékosság kevésbé prioritás: csak a magyarok 14%-a ért egyet azzal az állítással, hogy az emberek és a vállalkozások nem igazán hajlandóak változtatni termelési és fogyasztási módjukon (ez 5 százalékponttal kevesebb a 19%-os uniós átlagnál).
Az energiafogyasztás csökkentéséhez a legtöbb magyar azt szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket (71%). Emellett támogatják, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük (65%).
Ha a magyaroknak ezen a télen csökkenteniük kellene otthonuk hőmérsékletét, csupán 11% fogadná el a hivatalos ajánlás szerinti legfeljebb 19°C-ot (ez 17 százalékponttal kevesebb a 28%-os uniós átlagnál). Ugyanakkor a magyarok 32%-a állítja, hogy már most sem engedheti meg magának otthona megfelelő fűtését.
A magas energiaárak kezelését illetően a magyarok úgy vélik, rövid távon a kormánynak csökkentenie kellene az energiával kapcsolatos adókat (32%, a szélsőbaloldal szimpatizánsai körében 43%). Más intézkedések kevésbé népszerűek, ideértve az energiatakarékosság lakossági kampányokkal történő ösztönzését (26%), a gáz, az olaj és a szén árának szabályozását vagy ársapka meghatározását (23%), illetve az energiautalványok osztogatását (13%).
Ezek az adatok a 2022 augusztusában elvégzett és az Európai Beruházási Bank (EBB) által ma közzétett legfrissebb éves éghajlati felméréséből származnak.
