2025. január 1-től megszűnt a határellenőrzés a magyar-román határon. Az átkelőkön az évfordulón ünnepséget tartottak, ahol a határrendészek és a politikusok közösen ünnepelték a változást. A Csengersima-Petea átkelőre egy kutya érkezett éjfélkor, és a sorompó felnyitásakor ellopva a show-t a politikusoktól, elsőként lépett át a másik országba.
A határellenőrzés megszűnése számtalan előnnyel jár, amelyeket igyekszünk most górcső alá venni, gyakorlatias példákon keresztül. Az éjféli műsorról korábban már egyébként is megemlékeztünk oldalunkon.
Az ingázók megállás nélkül juthatnak el a munkahelyikre
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határmenti településein nagyobb a munkanélküliség – itthon tavaly decemberben 5,66 százalékos, míg a romániai Szatmár megyében ez az adat 4,74 százalékos volt a munkanélküliek aránya -, így Csenger környékéről járnak át többen is a Pusztadarócon található használt ruha feldolgozó vállalkozáshoz dolgozni.
Sándorék is így tesznek, elmondásuk szerint eddig két személygépkocsival jártak a romániai munkahelyükre. Mivel gyakran több órás sorok voltak a határon, a magyar oldal parkolójában inkább letették a járművüket, majd pár lépés gyaloglás és egy soron kívüli iratellenőrzés után már a határ túlsó oldalán találták magukat, ahol a másik kocsiba beülve érték el az úti céljukat.
“Eladhatjuk az egyik régi csotrogányt” – sóhajtott fel Sándor. “Végre nem kell a személygépkocsikat és a kamionokat kerülgetnünk, hiszen gyakran kilométeres sor alakult ki ezen a határszakaszon, amely miatt kaotikussá vált a közlekedés.”
Hasonlóan pozitívan értékeli a schengeni övezet bővítését a Vállajon élő Adrienn, aki az egyik nagykárolyi gumigyártó multinál dolgozik.
“Én mindig reszketve vártam a nagyobb ünnepeket, mert olyan nagy sorok alakultak olyankor ki a határszakaszon, hogy ismeretség nélkül sokszor órákat is állhattam volna” – mondja. “Szerencsére voltak humánus határrendészek, akik már ismerték a történetemet, így ha nagy sorok voltak kiintettek, aminek köszönhetően gyorsabban jutottam el a munkahelyemre.”
Adrienn úgy tudja, a határon dolgozó munkaerőknek 50 kilométeres körzetben ajánlanak fel munkát, de december utolsó napjaiban tudták meg, hogy az új munkahelyeiken a fizetés messze nem lesz versenyképes az addigi bérükkel.
A gazdasági kapcsolatokra jó hatással lehet
Eddig, a gyakran többórás várakozások miatt nem volt lehetőség bizonyos szolgáltatások esetén kooperálni a magyar és román gyártóknak és kereskedelmi üzleteknek. Most ebben is változás áll be, hiszen ahogy Attila, egy pékség tulajdonosa elmondta, januártól már Magyarországra is szállíthatnak, így növelve a romániai vállalkozása eredményeit.
“A saját boltomban nyolc román lejért, azaz mintegy hatszázhatvanhat forintért tudom adni az egy kilós, igazi házi kenyeremet” – árulta el a pék, aki úgy tudja, a határ magyarországi oldalán valaki 1000 forintot is elkért ugyanezért a termékért.
A kereskedelem másik szegmense az emberek mindennapi bevásárlása, amelyet egyre többen Romániában eszközölnek. Ennek egyik oka, hogy ott kilencszázalékos az ÁFA (ottani nevén TVA) az élelmiszereken.
“Eddig főleg a nyári időszakban gyakran idegeskedtem amiatt, mert sok romlandó árút vásároltam Nagykárolyban, és a határon gyakran sorok alakultak ki. Attól tartottam, hogy még hűtőtáskában is megromlik az élelmiszer” – osztotta meg gondolatait Erika, aki két kiló magyar kolbász vásárlása esetén már ki is termelte az üzemanyagköltséget.
Az idegenforgalomra is pozitív hatással van a megállás nélküli áthaladás lehetősége. Jó példa erre a nagykárolyi Adriáné, aki családjával csak az ünnepek alatt ruccant át Magyarországra kikapcsolódni. Kedvelt célpontjuk eddig a debreceni élményfürdő volt, de most már szeretnél felfedezni a környék többi fürdőjét is. Kedvelik a mátészalkai uszodát, ahol tiszta víz és családias hangulat fogadja őket. Romániában ennél jóval drágább mulatság a családi pancsolás, árulta el.
A határmenti ingatlanpiac felfutását is jelentheti a románok schengeni-övezethez való csatlakozása, hiszen a magyar oldalon sok az üres ingatlan. A falvak elnéptelenedtek, új perspektíva áll főleg a Csengersima, Zajta és Vállaj környéki kistelepülések előtt, hiszen a román oldalon borsos áron érhetőek el az ingatlanok, míg idehaza jelenleg sokkal szolidabbak az árak.
Csak egy példa: míg a magyarországi Vállaj községben egy 170 négyzetméter alapterületű, nagy telken elhelyezkedő, lakható családi házat már 15 millió forint alatt meg lehet vásárolni, a határ túloldalán, a pár száz méterre található Csanálos községben ezért még egy romos házat sem lehet kapni. Egy hasonló kaliberű, de sokkal rosszabb állapotban lévő ingatlanért is 56 ezer eurót, azaz több mint 23 millió forintot kérnek.
Összességében kijelenthető, a magyar és a román állampolgárok is profitálhatnak a határellenőrzés megszüntetéséből.
(kép forrása: presasm.ro)
