A magyar állami ingatlanok egyik legszebb ékkövétől szabadult meg nevetségesen olcsón a kormány, annak az arab befektetői csoportnak játszották át, akik a mini-Dubajt is tervezték, de az az üzlet végül egy jogi perpatvar miatt kudarcba fulladt. A nyilvánosságot kizárták, kétnapos online liciten kapták meg az arabok a műemlék épületet.
Amikor az arab befektetőkről van szó, ismételten csak felesleges fogalomnak tűnik a szuverenitás, elég csak arra gondolnunk, milyen feltételekkel kapták volna meg az arabok eredetileg a Rákosrendező környékén a hatalmas fővárosi területet. Magyar Pétert tájékoztatta a közvéleményt erről a kis apróságról, hogy amíg mindenki a két különböző politikai oldal menetelésére figyelt, szép csendben a magyar nemzeti épített örökség pótolhatatlan darabját el is kótyavetyélte az Orbán-kormány. Valószínűleg “nemzeti szuverenitásunk” jegyében.
A Tisza Párt vezére számolt be a részletekről saját közösségi oldalán. “Holnap a Parlamentet is eladják? Orbánék kifosztják és szétzabrálják a nemzeti vagyont. Rákosrendező után most Budapest legértékesebb épületét, a Belügyminisztériumot akarják átjátszani a Mini-Dubajt tervező, Tiborczcal, Orbán Ráhellel és Lázár Jánossal ügyeskedő arab befektetői csoportnak.
Az alig egymillió forintos négyzetméteráron most elkótyavetyélt csodálatos épület, a magyar állami ingatlanok koronaékszere, 3 műemlék épülettömbből áll és 41 ezer négyzetméteres.”
“Orbánék a nyilvánosság szándékos kizárásával, mindössze kétnapos online liciten adták el az egyetlen jelentkezőnek a magyar nemzeti épített örökség pótolhatatlan darabját.
Az adásvételi szerződést, hasonlóan a Mini-Dubajhoz, a Nagy Márton gazdasági miniszter testvéréhez köthető (állami megbízásokkal kitömött) ügyvédi iroda készítette.
Már most jelzem a befektetőnek és az eladásban résztvevőknek, hogy a TISZA-kormány alatt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felülvizsgálja az eladást és bármilyen szabálytalanság esetén visszaszerzi az épületet és az ügyletben résztvevőket felelősségre vonja az igazságszolgáltatás!” – tekintett előre Magyar Péter.
